Ugrás a tartalomhoz

Kent Ekeroth

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kent Ekeroth
Született1981. szeptember 11. (43 éves)[1]
Möllevången[1]
Állampolgárságasvéd
Foglalkozása
  • politikus
  • üzletember
Tisztsége
  • member of the Swedish Riksdag (2010. október 4. – 2014. szeptember 29.)
  • Member of the Committee on Justice (2010. október 12. – 2012. november 27.)
  • member of the Committee on Taxation (2014. április 25. – 2014. szeptember 29.)
  • member of the Swedish Riksdag (2014. szeptember 29. – 2018. szeptember 24.)
  • Member of the Committee on Justice (2014. október 7. – 2018. január 24.)
IskoláiLundi Egyetem (2000–2006, civilekonom)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kent Ekeroth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kent Alexander Ekeroth (Malmö, 1981. szeptember 11. –) svéd politikus és közgazdász, aki 2010 és 2018 között a Svédországi Demokratákat képviselte a Riksdagban.[2] Ekeroth parlamenti ciklusa kezdete óta részt vett a Samhällsnytt és elődjei hírportál működtetésében.[3]

Fiatalkora

[szerkesztés]

Ekeroth Malmőben született zsidó anyától, Janina Kazarinától, aki eredetileg a közép-ázsiai Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságból (amely akkor a Szovjetunió része volt) származott, és az 1970-es években menekültként érkezett Lengyelországból Svédországba,[4] édesanyjával, Ekeroth nagymamájával és testvéreivel együtt. Zsidó származású, ateista életfelfogású.

Ekeroth a Lund Egyetemen tanult közgazdaságtant.[5]

Gyerekkoráról Gellert Tamas azt állította, hogy Ekeroth csendes, félénk gyerek volt, miközben osztálya zaklatta.[6]

Politikai karrier

[szerkesztés]

Ekeroth 2006-ban lépett be a Svéd Demokratákhoz. 2007-től a párt nemzetközi ügyekért felelős titkára volt,[7][8] részt vett egy nemzetközi dzsihádellenes konferencián,[9] és "mélyen benne volt" a dzsihádellenes mozgalomban[10] ikertestvérével, Ted Ekeroth-tal együtt, aki a Svéd Demokraták helyi politikusa Lund önkormányzatában. A két testvérnek nagy szerepe volt abban, hogy a pártot megismertették a nemzetközi dzsihádellenes mozgalommal, és Ted részt vett a 2007-ben Koppenhágában és Brüsszelben megrendezett első két hivatalos dzsihádellenes konferencián.[11]

2010. október 4-től a Riksdag tagja volt, miután ugyanabban az évben megválasztották az általános választásokon. Ekeroth a Stockholm megyei választókerületet képviselte.[12] A parlamentben tagja volt az igazságügyi bizottságnak és az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság helyettes tagja.[13]Ekeroth elnökségi tagja volt a páneurópai euroszkeptikus Európai Szövetség a Szabadságért és a Demokráciáért nevű szervezetnek.[14]

2018 februárjában a Svédországi Demokraták választási bizottságának vezetője, Michael Rosenberg megerősítette, hogy Ekeroth nem szerepel a párt által javasolt parlamenti jelöltlistán a következő választásokon. 2018 februárjában Ekeroth a svéd parlamentben egy Svédországot erősen bíráló beszédet tartott, amelyben egy mondatot elég rossz magyarsággal is elmondott (Tisztelt Orbán Viktor miniszterelnök úr, köszönöm szépen hogy kiáll Európáért!).[15] Ekeroth utalt arra is, hogy tervezi Magyarországra költözését, ikertestvére, Ted Ekeroth nyomdokaiba lépve.[16]

Magánélet

[szerkesztés]

Ekeroth 2018 márciusában költözött Magyarországra, Budapesten él.[17] 2022-ben visszatért Svédországba amikor is ellenzéki képviselőnek választották Dalarna régióban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Sveriges befolkning 1990, 2021. augusztus 29., Ekeroth, Kent Alexander
  2. (2019. december 3.) „The Far-Right in Europe”. Morbid Symptoms, 81–108. o. DOI:10.5040/9781350221420.ch-003. 
  3. Opprørske stemmer. 235–250. o. Hozzáférés: 2024. február 26.  
  4. Landqvist, Hans (2020. december 3.). „Rec. av Svenskan i Finland – i dag och i går (2015 – 2019).”. Språk och stil NF 30. DOI:10.33063/diva-427689. ISSN 1101-1165. 
  5. Lago, Lina, Marie (2018. február 27.). „Att utveckla arbetet med lek på fritidshem - Erfarenheter från ett aktionsforskningsprojekt”. Venue 7 (1), 1–5. o. DOI:10.3384/venue.2001-788x.1872. ISSN 2001-788X. 
  6. Ohlsson, Rolf (2016. január 21.). „Det svenska välfärdssamhällets framväxt - tacka kvinnorna för det”. Socialvetenskaplig tidskrift 2 (1). DOI:10.3384/svt.1995.2.1.3025. ISSN 2003-5624. 
  7. Österberg, Esa (1994. február 1.). „Norsk kampanj mot illegal alkohol”. Nordisk Alkoholtisdkrift (Nordic Alcohol Studies) 11 (1), 53–54. o. DOI:10.1177/145507259401100112. ISSN 0789-6069. 
  8. Oster, Rose-Marie G. (2003. december 3.). „Om mig”. World Literature Today 77 (1), 138. o. DOI:10.2307/40157914. ISSN 0196-3570. 
  9. Lars Erik Berntzen: Far right and liberal? 2019–10–16. 1–25. o. ISBN 978-0-429-27501-2 Hozzáférés: 2024. február 26.  
  10. Acknowledgments. 2021–08–24. ix–x. o. Hozzáférés: 2024. február 26.  
  11. Egnell, Susanne (2019. december 3.). „Ungdomars upplevelser av trygghet och otrygghet I den offentliga miljön : Områdeskunskap, vardagsrisker och undvikande-strategier”. 
  12. L. Ekeroth – J. Villadsen: Single Cell Protein Production from C1 Compounds. 1991. 205–231. o. Hozzáférés: 2024. február 26.  
  13. Acosta Flechas, Maria (2023. november 2.). „The Elastic Analysis Facility (EAF) at Fermilab”. The Elastic Analysis Facility (EAF) at Fermilab, Kiadó: US DOE. DOI:10.2172/2204992. 
  14. Milles, Karin (2019. január 1.). „”Vi kan inte påstå oss vara feminister om vi inte tänker på hur vi pratar.””. Tidskrift för genusvetenskap 40 (1), 5–26. o. DOI:10.55870/tgv.v40i1.2716. ISSN 2001-1377. 
  15. Protokoll 2017/18:72(svédül)
  16. Ervér, Marie-Anne (2001. szeptember 1.). „«Det är en pärs … det är jobbigt att ha barn, ändå är det det bästa som finns»”. Nordic Journal of Nursing Research 21 (3), 43–46. o. DOI:10.1177/010740830102100309. ISSN 2057-1585. 
  17. Budapestre költözött