Kalmár Tibor (zeneszerző)
| Kalmár Tibor | |
| Született | 1893. június 16.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1944. december 24. (51 évesen)[3] Parádfürdő[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (33-3-47) |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | magyar nóta |
| Aktív évek | 1910–1944 |
| Hangszer | hegedű |
| IPI-névazonosító | 00015803505 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
id. kis- és nagybudafai Kalmár Tibor (Budapest, 1893. június 16. – Parádfürdő, 1944. december 24.) magyar zeneszerző, karnagy, író, költő, újságíró.
Életpályája[szerkesztés]
Édesapja főmérnök volt, édesanyja Liszt Ferenc-növendék. Hatéves korától tanult hegedülni. A középiskolát csak magántanulóként tudta befejezni, mert már tizenhét évesen elragadta a „könnyű múzsa”, kuplékat kezdett írni Kökény Ilonának. A Nemzeti Zenedében a hegedű és zeneszerzés szakon végzett.
1913-tól kezdett dalszövegeket írni. Első nagy sikere az első világháború idején, Reményi Béla (1883–1938) által megzenésített Mikor az est mesélni kezd volt. 1920-tól a legjobb nótaszövegírók közé tartozott. 1922-ben kezdett komponálni.
Háziszerzője volt Gózon Gyula Muskátli kabaréjának, vezetője az Intim Kabarénak és a Medgyaszay Színpadnak. Írt sanzonokat és kabarétréfákat is. A Bohémvilág című lap szerkesztője volt. Huszárdal című versét Lehár Ferenc megzenésítette. 1938-ban a Zeneakadémián ünnepelte pályakezdése 25. évfordulóját.
Szívbetegsége miatt Parádfürdőn kezeltette magát, itt érte a halál. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (33-3-47).[4][5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ magyar, http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kalmar-tibor-id-kis-es-nagybudafai/, 2019. július 15.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ a b http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kalmar-tibor-id-kis-es-nagybudafai/
- ↑ Nemzeti Panteon. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források[szerkesztés]
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633305993
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Könnyűzenei lexikon. Szerkesztette: Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
