Kacagócsér
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Gelochelidon nilotica (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kacagócsér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kacagócsér témájú médiaállományokat és Kacagócsér témájú kategóriát. |
_Gilgit-Baltistan,_Pakistan.jpg)
A kacagócsér (Gelochelidon nilotica vagy Sterna nilotica) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Gelochelidon nem egyetlen faja.
Korábban a Sterna nemhez sorolták, Sterna nilotica néven.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Mind az öt kontinensen honos. Tengeri mocsarak, lagúnák partvidékén, valamint a szárazföldek sós tavainál és szikes mellékeinél él. Az európai állomány telelni Afrikába vonul.
Alfajai[szerkesztés]
- Gelochelidon nilotica nilotica
- Gelochelidon nilotica addenda
- Gelochelidon nilotica aranea
- Gelochelidon nilotica groenvoldi
- Gelochelidon nilotica macrotarsa
- Gelochelidon nilotica vanrossemi
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 35–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–115 centiméter, testtömege pedig 190–260 gramm. Feje és tarkója fekete, a tollazata fehér.
Életmódja[szerkesztés]
Ízeltlábúakkal, gilisztákkal, kisebb rágcsálókkal, kétéltűekkel és halakkal táplálkozik.
Szaporodása[szerkesztés]
Fészkét szigetekre, zátonyokra és partokra építi. A fészakalja 1-4 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 22-23 napig kotlik. A fiókák 28-35 nap után válnak önállóvá.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
A hazai szikes tavakon egykor kis számban költött, de mára – mint fészkelő faj – a Kárpát-medencéből kihalt. Kóborló példányai április és november között fordulnak elő Magyarországon, halastavakon, szikes tavakon és folyókon. Olykor egy időben több példányt is észlelnek.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
