Közönséges álszarvasgomba

Közönséges álszarvasgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Ascomycota;
Osztály:	Eurotiomycetes;
Rend:	Eurotiales;
Család:	Elaphomycetaceae;
Nemzetség:	Elaphomyces;
Tudományos név
	Elaphomyces granulatus; Fr. 1829
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges álszarvasgomba témájú médiaállományokat és Közönséges álszarvasgomba témájú kategóriát.

A közönséges álszarvasgomba (Elaphomyces granulatus) az álszarvasgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesek talajában élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A közönséges álszarvasgomba termőteste 2-5 cm széles, szabálytalan gumó. Színe sárgás, okkerbarnás vagy vörösbarnás. Felszíne apró, szemcseszerű ripacsokkal borított. Külső kérge 1-2 mm vastag (fiatalon vastagabb, szárazon vékonyabb), elvágva egyöntetűen fehéres, nem márványozott.

Belső spóratömege fiatalon szürke és nedves, a spórák érésével száraz, porszerű lesz és bíborfeketésre sötétül. Szaga kellemetlen, íze enyhe vagy kesernyés.

Spórapora bíborfekete. Spórája kerek, felülete tüskés, mérete 25-35 μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Más, ritka és védett álszarvasgombafajokkal (köldökös- (E. anthracinus), a patinás- (E.leveillei), a foltos- (E. maculatus), a bundás- (E. mutabilis), a kékbelű- (E.persoonii) és a csíkosspórás álszarvasgomba (E.virgatosporus)) téveszthető össze.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, megtalálták Chilében is, ahol feltehetően behurcolt faj. Magyarországon nem gyakori.

Savanyú talajú fenyvesekben, főleg luc és kéttűs fenyők alatt él a talajban 3-10 cm mélyen. A fák gyökereivel ektomikorrhizás kapcsolatot képez. Egész évben megtalálható, de ősszel a legkönnyebb rábukkanni, amikor parazitája, a felszínen termőtestet fejlesztő triflaáruló gomba terem.

Nem ehető.