Közép-amerikai spanyol nyelvjárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közép-amerikai spanyol nyelvjárás (español centroamericano) a kasztíliai spanyol nyelvnek a közép-amerikai földszoros (istmo) országaiban – Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama – beszélt változata (nem tartozik ide a Karib-tengeri szigetek nyelvjárása, melynek vonatkozásában lásd: antillai spanyol nyelvjárás). A közép-amerikai spanyol viszonylag egységes nyelvjárás, kisebb területi eltérésekkel.

Hangtani jellemzők[szerkesztés]

Közép-Amerika országai

A közép-amerikai spanyol fonetikaifonológiai sajátosságai az alábbiakkal jellemezhetőek:

  • A népies nyelvben – akárcsak a többi spanyol-amerikai nyelvjárásban – gyakori a hangsúlytalan magánhangzók hangszínének ingadozása: despertar → dispertar ’felébreszteni’, sepultura → sepoltura ’sírhely’, escribir → escrebir ’írni’, decir → dicir ’mondani’ stb.
  • El Salvadorban és Costa Ricában olykor előfordul a szóvégi magánhangzó elnémulása: noche, puente → noch, puent ’éjszaka, híd’; Costa Rica középső falusi részein a hangsúlytalan szóvégi e, o hangok helyén i, u hallatszik: deme esto → demi estu ’adja ide nekem ezt’, palo → palu ’rúd’, parque → parqui ’park’.
  • Panamában, Costa Ricában és El Salvadorban az n előtti magánhangzó nazalizálódik: entran [ˈentrã] ’belépnek’, bastón [basˈtõ] ’bot’.
  • Az ea, eo, oe magánhangzó-kapcsolatok első tagja félhangzóvá válik, ha hangsúlytalan: peor → pior ’rosszabb’, cohete → cuete ’rakéta’. Ez megfigyelhető minden közép-amerikai régióban.
  • A /kt/, /ks/, /ps/, /pt/ csoportok első tagja a falusi részeken félhangzóvá válik: directo [diˈrejto] ’közvetlen’, taxi [ˈtajsi], cápsula [ˈkawsula] ’kupak’. Előfordul a hiperkorrekció is: aceptar [asekˈtar], ’elfogadni’ insecto [inˈsepto] ’rovar’; vagy az első tag elhagyása: exponer [espoˈner] ’kitesz’, concepto [konˈseto] ’elgondolás’.
  • Az /f/ általában bilabiálisan ejtődik: fue [ɸwe] ’volt’, café [kaˈɸe] ’kávé’; falusi zónákban ejthetik hehezetten is: difunto [diˈhunto] ’elhunyt’.
  • Az s-et Guatemala és Costa Rica középső részén minden helyzetben [s]-ként ejtik. El Salvadorban és Hondurasban szótag elején aspirálódik: santa [ˈhanta], señora [heˈɲora]. A gyors és hanyag beszédben előfordul a magánhangzók közötti hehezetté válása is olyan szavakban, amelyekben két /s/ hang is van (elhasonulás): nosotros [noˈhotros] ’mi’, necesario [neheˈsarjo] ’szükséges’. Szótag végén hehezetként ejtik a partmenti területeken, Costa Rica északnyugati és déli részén, valamint Panamában. Costa Rica északnyugati részén (Guanacaste provinciában) hangszalagzárral ejtik a szó végén, amikor a következő szó hangsúlyos magánhangzóval kezdődik: los indios [loʔˈindjoh] ’az indiánok’, las once [laʔˈonse] ’11 óra’. Nicaraguában ugyanez zöngés mássalhangzó előtt történik: mismo [ˈmiʔmo] ’ugyanaz’.
  • A /x/ hangot szintén gyenge hehezetként ejtik, olykor ki is esik: trabajo [traˈβa(h)o] ’munka’.
  • A ch-val jelölt /ʧ/ (magyar cs) hangot Panamában néhol magyar s-nek [ʃ] ejtik.
  • Az m hangot n és g előtt veláris n-nek [ŋ] ejtik (vö. a magyar harang szó n-jével): himno [ˈiŋno] ’himnusz’, columna [koˈluŋna] ’oszlop’. Ugyanígy ejtik az n hangot is szó végén: pan [ˈpaŋ] ’kenyér’, corazón [koraˈsoŋ] ’szív’.
  • Az rövid r hang néha asszibilálódik szótag végén: parque [ˈpaŕke], comer [koˈmeŕ]; a hosszú rr hangot Costa Ricában retroflex réshangként ejtik: carro [ˈkaɽo] ’autó’.
  • Az ll/y hangot magánhangzók között nagyon gyengén ejtik: silla [ˈsi(j)a] ’szék’, cuchillo [kuˈʧi(j)o] ’kés’.

A leírt sajátosságok zöme csak a falusi beszélőkre jellemző; az utóbbi időkben azonban megfigyelhető a fiatalok között bizonyos nyelvjárási vonások visszautasítása, és a művelt köznyelv használatára való törekvés.

Nyelvtani sajátosságok[szerkesztés]

A közép-amerikai spanyol egyik legfontosabb morfoszintaktikai jellegzettessége a három különböző megszólítási forma használata egyes szám második személyben (’te’): a vos (alany-, megszólító és elöljárós eset), a (alany- és megszólító eset) és az usted. Az elsővel a többes szám második személyű igealak félhangzó nélküli változatát használják (lásd: voseo) – kivétel Panama, ahol a spanyolországi vosotros névmásnak megfelelő félhangzós alakot (vos coméis, vos tomáis) –, és ez kiterjed a kötőmód jelen idejére is: que vos tomés, comás, durmás stb., tárgy- és részes esete a te, birtokos névmása a tuyo (pl. a vos te vi ayer ’téged láttalak tegnap’, esto es tuyo ’ez a tied’).

  • A vos névmás használata Guatemalától Panama nyugati részéig (a Costa Ricával határos területig) terjed.
  • A névmást főleg Panamában használják, kivétel a fentebb leírt zónában, ahol ingadozik a használat a vos és a között.
  • Guatemalában és El Salvadorban a névmást főleg szolidaritás kifejezésére használják, de nem a bizalmas (családi) érintkezésben, így ezeken a területeken három fokozatú megszólítás érvényes: vos mint bizalmas, mint szolidáris, és az usted mint udvariassági, magázó.
  • Az usted névmást Costa Ricában és Panama falusi részein szintén használják bizalmas megszólításként testvérek, családtagok között.

A birtokos mellékneveket határozatlan névelővel is használják El Salvadorban és Guatemalában: una hermana mía → una mi hermana ’egy lánytestvérem’, un amigo mío → un mi amigo ’egy barátom’. A nuestro és suyo (’mienk, övé(k)’) helyett inkább birtokos elöljárós szerkezetet használnak: de nosotros, de él, de ella, de ellos.

Az igeragozásban általánosságban ugyanazok a tendenciák figyelhetőek meg, mint a többi spanyol-amerikai nyelvjárásban, így:

  • A pretérito perfecto simple használata nem lezárult időszakra is: hoy comí tortilla ’ma rántottát ettem’; sokszor a régmúlt helyett is ezt az igeidőt használják: vinieron a llevarse lo que ellos dejaron (=habían dejado) ’azért jöttek, hogy elvigyék, amit ők itt hagytak’.
  • A pretérito perfecto compuesto a jelenhez való szoros kapcsolódást fejezi ki: María no ha comido mucho en estos días ’Mária nem evett sokat ezekben a napokban’.
  • A szintetikus jövő időt már csak lehetőség kifejezésére használják, helyét átvette a körülírás: ¿qué vas a hacer el sábado? ’mit fogsz csinálni szombaton?’, de a jövőt kifejezhetik egyszerűen a jelen idővel is: mañana cierran la iglesia ’holnap bezárják a templomot’.
  • A jelen idejű feltételes mondatok mellékmondatában is a kötőmód folyamatos múltját használják a kijelentő mód condicional simple helyett: si tuviera plata, me comprara (=compraría) un carro ’ha lenne pénzem, vennék magamnak egy autót’. Ugyanígy használhatják a kijelentő mód folyamatos múltját is a mellékmondatban: si tuviera plata, se compraba un carro ’ha lenne pénze, venne magának egy autót’.
  • A falusi területeken őriznek néhány ragozási archaizmust: vide (=vi) ’láttam’, traiba (=traía) ’hoztam’, creiba (=creía) ’hittem’.
  • Az ir + a szerkezetből az elöljárót hajlamosak elhagyni: voy ir (a voy a ir helyett) ’menni fogok’, voy hacer (a voy a hacer helyett) ’csinálni fogok’.
  • Akárcsak a mexikói nyelvjárásban, gyakori a személytelen haber ige személyesként való használata (’van(nak), létezik/-nek’ jelentésben): hubieron muchas personas ’sok ember volt / sokan voltak’ (az hubo muchas personas helyett).

Szókincs[szerkesztés]

A közép-amerikai spanyol szókincs alapját – természetesen – a kasztíliai adja, ezen felül az amerikai indián nyelvek (karibi és az azték, regionálisan a maja) hatásával kell számolni. A szóhasználat tekintetében a közép-amerikai spanyol sem maradt mentes az angol befolyástól, ilyen szavak például az aplicar a ’kérelmezni’ jelentésben, vagy a carro ’autó’.

Nyelvjárási példák[szerkesztés]

Az alábbi mondat meghallgatható néhány közép-amerikai ország szlengjén.[1]

Sztenderd spanyolul: El hombre grosero llamó avara a su madre porque ella no le quiso dar dinero para comprar un automóvil.
Magyarul: „A faragatlan fickó zsugorinak nevezte az anyját, mert ő nem akart neki pénzt adni, hogy vegyen magának egy autót.”
Guatemala:   El cerote ése le dijo garra a su vieja porque no le quiso dar pisto para comprar una su nave.
Honduras:   El penco ése le dijo pichicata a su mamá porque ella no le quiso dar pisto para comprar una su nave.
Costa Rica:   El muy montado le dijo pinche a la mama porque no le quiso dar plata pa’ comprarse un perol.

Jegyzetek és hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A példák a Jergas de habla hispana oldalról származnak. A felvételeket készítették: Juan Francisco (Guatemalaváros), Pansho Sánchez (San Pedro Sula, Honduras) és Alejandro Portilla (Cartago, Costa Rica).

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel Lingüística, Barcelona, 1996. ISBN 9788434482180. (EL ESPAÑOL DE AMÉRICA CENTRAL, Miguel Ángel Quesada Pacheco, Bergeni Egyetem, Svédország)

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]