Kéklábú susulyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kéklábú susulyka
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Inocybaceae
Nemzetség: Inocybe
Tudományos név
Inocybe calamistrata
(Fr.) Gillet 1876
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéklábú susulyka témájú médiaállományokat és Kéklábú susulyka témájú kategóriát.

A kéklábú susulyka (Inocybe calamistrata) a susulykafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, erdőben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kéklábú susulyka kalapja 2–4 cm széles, eleinte harang alakú, majd domborúan kiterül, a kalap közepén néha csak alig észlelhető kis púppal. Alapszíne szürkésbarna, a közepe felé sötétebb; felületét sötétbarna, többé-kevésbé felkunkorodó pikkelyek borítják.

Húsa a kalapban és a tönk felső felében fiatalon fehéres, később barnás, sérülésre vörösödik; a tönk tövében zöldes. Szaga halra vagy spermára emlékeztet, íze nem jellegzetes vagy dohos, kellemetlen.

Közepesen sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé szabadon állók. Színük fahéjbarna vagy barnás, élük fehéres.

Tönkje 3–8 cm magas és 0,2–0,6 cm vastag. Alakja hengeres, egyenes vagy görbül. Felszíne száraz, szálas-pikkelyes. Színe barnás, a tövében kékeszölden színeződik.

Spórapora dohánybarna. Spórája: mandula alakú, sima, mérete 10–13,5 x 5–6 μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A gyapjas susulyka, a borzas susulyka, az orsóspórás susulyka, a szakállas pereszke hasonlít hozzá.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lomb- és fenyőerdőkben él, tápanyagban gazdag, nedves talajon. Júniustól szeptemberig terem.

Mérgező.

A kéklábú susulyka
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

csupasz

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]