Kékesi László (grafikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kékesi László
Született 1919. szeptember 17.
Szarvas
Elhunyt 1993. április 18. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása grafikus
Iskolái Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (1939–1942)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesi László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kékesi László (Szarvas, 1919. szeptember 17.Budapest, 1993. április 18.) magyar grafikusművész.

Élete[szerkesztés]

1919. szeptember 17-én született Szarvason. Elemi és középiskoláját Szarvason, Pécelen, illetve Sárospatakon végezte.

1939-ben került a budapesti Iparművészeti Főiskolára, díszítő-festő szakon 1942-ben szerzett diplomát. Tanárai Haranghy Jenő, Domanovszky Endre és Stein János voltak.

Festőként[szerkesztés]

A főiskola elvégzése után az egyházművészet terén alkotott.

Freskói, scraffitói, olajfestményei 36 magyarországi templombelsőt és középületet díszítenek. Többek között Hatvan, Szentes, Simontornya, Acsalag, Kisnána, Győrszentmárton (Pannonhalma) és Szécsény templomai általa újultak meg.

Grafikusként[szerkesztés]

1945 után az alkalmazott grafika területén mélyítette el rajztudását, finomította, csiszolta kifejezőkészségét. 1956-tól 1980-ig, nyugdíjazásának évéig, a Pénzjegynyomda művészeti osztályának dolgozója, ahol a kisgrafika terén igazolta művészi rátermettségét.

Bélyegtervezőként[szerkesztés]

1960-tól kapcsolódott be a hazai és külföldi bélyegtervezés műfajába. 258 magyar és közel 500 külföldi bélyeg megálmodója, tervezője. Három alkalommal (1963, 1965, 1966) nyerte el az év legszebb sport képzőművészeti alkotásáért és az év legszebb sportbélyegéért járó Ezüst gerely-díjat. 1989-ben Az év legszebb bélyege kitüntető címet kapta a tervei alapján készült – Az aradi vértanúk emlékére – elnevezésű bélyegblokk.

Nemzetközileg ismert és elismert ex libris tervező volt. Kedvelt technikája a linómetszet és a rézkarc. Számos külföldi kiállításon (Lipcse, Párizs, Krakkó, Hamburg stb.) szerepeltek munkái.

Könyvillusztrátorként[szerkesztés]

Könyvillusztrációit leginkább a mini-könyvek kedvelői ismerik: Brodarics históriája a mohácsi vészről, Heltay Gáspár Száz fabula, Ponciánus császár históriája, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme, Bornemissza Péter Ördögi kísértetekről szóló története a keze alatt képekben elevenedtek meg.

1993-ban halt meg Budapesten.

Elismerése[szerkesztés]

1991-ben Szarvas város önkormányzatától Pro urbe kitüntetést kapott.

Források[szerkesztés]