Jutassy Ödön
| Jutassy Ödön | |
| Született | Tandler Ödön 1870. január 29. Veszprém[1][2] |
| Elhunyt | 1945. április 16. (75 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Heimann Olga (h. 1899–1945) |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-2-84) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jutassy Ödön, névváltozata: Jutassi, 1886-ig Tandler[3] (Pápa, 1870. január 29. – Budapest, Terézváros, 1945. április 16.)[4] újságíró, lapszerkesztő, Jutassy József bőrgyógyász öccse.
Élete
[szerkesztés]Tandler Sámuel és Wellner Fanni fia. Apja Damjanich János seregében harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, majd külföldre menekült. 1863-ban tért vissza Magyarországra és húsz évig vendéglősként dolgozott a veszprémi vasútállomáson.[5]
Középiskolai tanulmányait a Veszprémi Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. Jogi tanulmányokat a Budapesti Tudományegyetemen és Bécsben folytatott, ahol leszolgálta önkéntesi évét. 1894-ig több napilap közgazdasági rovatának munkatársa volt. 1893 májusában megindította a Molnárok Lapját, s a lap megszűnéséig főszerkesztője és tulajdonosa maradt. Titkára volt a Magyar Szakírók Egyesületének, s ügyvezető elnöke a Magyar Szaklapok Országos Egyesületének. Évtizedekig az Országos Molnárszövetség, s az abból alakult Országos Malomszövetség ügyvezető elnöke volt, 1936-ban bekövetkezett lemondásáig.
1903-ban Lipinszky Lipóttal nyomdát alapított. 1920-ban kikeresztelkedett a római katolikus vallásra. A kormányzótól 1935-ben megkapta a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet.[6] Három évvel később az első zsidótörvény alapján megvonták lapengedélyét.
A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Heimann Olga (1879–1960) volt, Heimann Lipót és Feszler Minna lánya, akit 1899. március 6-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[7]
Gyermekei:
- Jutassy Ödön Sándor (1912–?).
- Jutassy Zsuzsanna Minerva (1914–1975). Férje Brüll István (1905–1944) ügyvéd, a holokauszt áldozata.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30321/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 13. oldal 44. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1746/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
- ↑ „Nagy idők tanúja”, Budapesti Hírlap, 1895. augusztus 19., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. július 6.)
- ↑ „Jutassy Ödön m. kir. kormányfőtanácsos”, Városok Lapja, 1935. március 1. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 218/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998