Julian Assange

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Julian Paul Assange
Assange 2014-ben
Assange 2014-ben
Született Julian Paul Hawkins
1971. július 3. (51 éves)[1][2][3]
Magnetic Island, Townsville, Queensland,  Ausztrália
Álneve proff, Mendax
Állampolgársága ausztrál[4]
Nemzetisége ausztrál
Házastársa Stella Moris (2022. március 23. – )[5]
Gyermekei négy gyermek
SzüleiChristine Ann Assange
John Shipton
Foglalkozása
Iskolái
  • Central Queensland University
  • University of Melbourne
  • Townsville State High School
Kitüntetései Economist Freedom of Expression Award (2008)
Amnesty International UK Media Award (2009)
Sam Adams Award (2010)

Julian Paul Assange aláírása
Julian Paul Assange aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Paul Assange témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Julian Paul Assange (IPA: [əˈsɑːnʒ], Magnetic Island,Townsville, 1971. július 3. –) ausztrál újságíró,[6][7][8] kiadó,[9][10] internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott.[11] Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.

2021. december 10-én egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon.[12]

Élete[szerkesztés]

Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Islandre, pontosabban Ausztrália Queensland államában lévő Townsville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta, valamint a második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket (50 településen laktak), a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat (37 iskola), időnként magántanulók voltak.

Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte.

Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: nemes hazudozó) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a „International Subversives” nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális hackerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel.

Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést.

2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül.

Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berggel 2010 augusztusában egy csevegőszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta, A letiltott önéletrajz címen (a könyv címében azért szerepel a letiltott szó, mert Assange nem akarta megjelentetni a könyvet, ám a története elmeséléséért kapott pénzét már elköltötte, így a Canongate Books megjelentette a könyvet).[13][14]

Munkássága[szerkesztés]

Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantánamói-öböl-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).[15] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.[16] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.[17]

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.

Vádak, politikai menekültként[szerkesztés]

2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,[18] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen.[19] Az ellene felhozott vádakat tagadta.[20] 2019 végén a svéd bíróságok ejtették a vádakat.[21]

2012 és 2019 között az ecuadori nagykövetségen élt Londonban, politikai menekültként.[22][23] Miután a WikiLeaks kiadott információkat az ecuadori elnök, Lenín Moreno korrupciós ügyéről, az ecuadori elnök bejelentette, hogy Assange-nak távoznia kell a nagykövetségről, amelyet követően a brit rendőrség letartóztatta.[24] 50 hét börtönre ítélték.[25] Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kémkedés vádja alatt eljárást indított Assange ellen, amelyet többek között a Washington Post és a New York Times is kritizált.[26][27] 2021 elején a kiadatása ellen döntöttek Nagy-Britanniában öngyilkosság esély miatt,[28] ezért a londoni Belmarsh börtönben maradt.[29] 2019 áprilisa óta itt él.[30]

2021. december 10-én egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon.[12] Assange fellebbezni fog a döntés ellen.[12]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • David Leigh–Luke Harding: WikiLeaks-akták. Julian Assange háborúja a titkosítás ellen; Geopen, Bp., 2011
  • A letiltott önéletrajz. A WikiLeaks-alapító története; ford. Medgyesy Zsófia, utószó Marczali Ferenc; TranzPress Könyvek, Bp., 2013

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Julian Assange's mother recalls Magnetic. Magnetic Times, 2010. augusztus 7. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  2. Khatchadourian, Raffi. „No Secrets: Julian Assange's Mission for Total Transparency”, 2010. június 7. (Hozzáférés ideje: 2010. június 16.) 
  3. ASSANGE, JULIAN PAUL Archiválva 2010. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 30 November 2010. Interpol.
  4. LIBRIS, 2013. január 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  5. Julian Assange: Wikileaks founder gets married in Belmarsh prison, 2022. március 23. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  6. Julian Assange. Centre for investigative journalism. [2012. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  7. Amnesty announces Media Awards 2009 winners. Amnesty International, 2009. június 2. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  8. Alex Massie: Yes, Julian Assange Is A Journalist. The Spectator, 2010. november 2. [2010. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  9. Greenberg, Andy: An Interview With WikiLeaks’ Julian Assange — Andy Greenberg – The Firewall. Blogs.forbes.com. [2010. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  10. Harrell, Eben. „Defending the Leaks: Q&A with WikiLeaks' Julian Assange”, TIME, 2010. július 27.. [2010. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. december 1.) 
  11. Profile: Julian Assange, the man behind Wikileaks”, The Sunday Times, 2010. április 11. (Hozzáférés ideje: 2010. június 29.) 
  12. a b c Julian Assange can be extradited to the US, court rules”, BBC News, 2021. december 10. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  13. A letiltott önéletrajz. www.amazon.com. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
  14. ISBN. Hozzáférés: 2019. máj. 4.  
  15. WikiLeak And Apache Attack In Iraq — Julian Assange. The Sydney Morning Herald, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  16. WikiLeaks cables: Live Q&A with Julian Assange. The Guardian, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  17. Russia official: WikiLeaks founder should get Nobel Prize. Haaretz, 2010. december 8. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. Interpol: Wanted: Assange, Julian Paul.. Interpol.int. [2010. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  19. Wikileaks founder Julian Assange arrested in London”, BBC, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.) 
  20. Paul Owen, Caroline Davies, Sam Jones and agencies. „Julian Assange refused bail over rape allegations”, The Guardian, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.) 
  21. Julian Assange: Sweden drops rape investigation”, BBC News, 2019. november 19. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  22. Neuman, William. „Ecuador Grants Asylum to Assange, Defying Britain”, The New York Times, 2012. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. Ma, Alexandra: Assange's arrest was designed to make sure he didn't press a mysterious panic button he said would bring dire consequences for Ecuador (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  24. Picheta, Emily Dixon,Lauren Said-Moorhouse,Claudia Rebaza,Rob: Police arrest Julian Assange at Ecuadorian Embassy in London (angol nyelven). CNN, 2019. április 11. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  25. Julian Assange: Wikileaks co-founder jailed over bail breach”, BBC News, 2019. május 1. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  26. Perspective | The U.S. says Julian Assange ‘is no journalist.’ Here’s why that shouldn’t matter.”, Washington Post (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  27. Byrnes, Jesse: Washington Post, New York Times editors blast Assange indictment (angol nyelven). TheHill, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  28. CNN, Claudia Rebaza, Kara Fox and Vasco Cotovio: UK judge denies US request to extradite Julian Assange. CNN. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  29. Fellélegezhet Assange: nem adja ki Nagy-Britannia az Egyesült Államoknak. vilag.transindex.ro, 2021. január 4. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  30. Kirk, Tristan: Julian Assange planning to get married inside Belmarsh prison (angol nyelven). www.standard.co.uk, 2021. június 28. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

További információk[szerkesztés]