John George Lambton
| John George Lambton | |
 | |
| Thomas Phillips festménye | |
| Született | 1792. április 12.[1][2][3][4][5] London |
| Elhunyt | 1840. július 28. (48 évesen)[1][2][3][5][6] Cowes |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Lady Anne Villiers William Henry Lambton |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Eton College |
| Kitüntetései |
|
 | |
| John George Lambton aláírása | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz John George Lambton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
John George Lambton (London, 1792. április 12. – Cowes, Wight-sziget, 1840. június 18.) Durham első grófja, angol államférfi.
Életrajza
[szerkesztés]Etonban és Cambridge-ben tanult. 1813-ban bejutott az alsóházba, szónoki tehetsége révén nemsokára ismert lett. 1821. április 17-én nevezetes reformtervet nyújtott be, a szavazási jog kiterjesztését és a hároméves parlamenti ülésszak behozatalát sürgette. A George Canning kabinetjének feloszlatásakor (1828) báróvá és a felsőház tagjává nevezték ki, a Wellesly–Peel-féle tory kormány bukása után (1830) pedig mint titkos pecsétőr, apósának, Grey grófnak kabinetjébe lépett. Nagy része volt az 1831. és 1832. évi törvényjavaslat keresztülvitelében, de amikor látta, hogy Grey a toryk felé kezd hajlani, kivált a miniszteriumból (1833). Ekkor a királyné Lambton vikomtjává és Durham grófjává tette. A következő éveket Párizsban és Szentpétervárott töltötte a diplomáciai pályán, majd 1838-ban, a kanadai zavargások idejében az összes észak-amerikai brit gyarmat főkormányzójává, altengernaggyá és majdnem diktátori hatalommal felruházott főkapitánnyá nevezték ki. Intézkedéseivel sikerült Kanadát lecsillapítania és a békét helyreállítania. A lázadókkal együttműködőket, egyetértésben a kanadaiakból alakított tanáccsal, Bermuda szigetére száműzte. Emiatt azonban a tory párt hevesen támadta, Lord Brougham – Lord Durham személyes ellensége – 1838. augusztus 7-én javaslatot terjesztett a felsőház elé, melyet a többség elfogadott és melynek alapján azután a gyenge minisztérium Lambton intézkedését hatályon kívül helyezte. Lambton emiatt lemondott állásáról és 1838. november 30-án visszatért Angliába. Kanada lakói Brougham képét elégették és számtalan feliratban őszinte sajnálatukat fejezték ki Lambton távozása miatt. Lambton eljárásának védelmére emlékiratot szerkesztett, melyben gyarmatpolitikáját is kifejtette. Halála után a kormány az általa ajánlott reformot nemcsak Kanadában, hanem tulajdonképpen az összes brit gyarmaton életbe léptette.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 867. o. ISBN 963-85773-2-0
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). University of Toronto Press. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Kindred Britain
- ↑ a b p1102.htm#i11016, 2020. augusztus 7.
Irodalom
[szerkesztés]- Stuart Johnson Reid: Life and letters of the first earl of Durham, 1792–1840, 2 Bde. Longmans, Green, London 1906
- C. P. Lucas (Szerk.): Durham’s Report. 3 kötet. London 1912
- Chester W. New: Lord Durham: a biography of John George Lambton, first earl of Durham. Clarendon, Oxford 1929
- Leonard Cooper: Radical Jack: the life of John George Lambton, first earl of Durham, 1792–1840. Cresset, London 1959