Johann Gottfried Galle
Johann Gottfried Galle | |
![]() | |
Született |
1812. június 9.[1][2][3][4] Radis |
Elhunyt |
1910. július 10. (98 évesen)[5][1][2][3] Potsdam |
Állampolgársága | német[6] |
Foglalkozása |
|
Tisztség | professzor |
Iskolái | Humboldt Egyetem |
Kitüntetései |
|
Sírhely | Wrocław |
![]() | |
Johann Gottfried Galle aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Gottfried Galle témájú médiaállományokat. |
Johann Gottfried Galle (Radis, 1812. június 9. – Potsdam, 1910. július 10.) német csillagász, klimatológus és egyetemi tanár. Urbain Le Verrierrel együttműködve felfedezte a Neptunusz bolygót.
Életútja[szerkesztés]
Galle a Pabsthaus-ban született, nem messze Radis falutól, Gräfenhainichen közelében, Johann Gottfried Galle (1790-1853) és felesége Maria Henriette néven Pannier (1790-1839) első fiaként. A Wittenberg gimnáziumába járt, majd 1830 és 1833 között a berlini Humboldt Egyetemen tanult. Ezután a Guben gimnáziumban helyezkedett el felsőfokú tanári állásban, mint matematika- és fizikatanár. Később a berlini Friedrichwerdersches gimnáziumba helyezték, így Berlinbe költözött.
1835-ben egykori tanára, a csillagászprofesszor Johann Franz Encke kinevezte őt asszisztensnek a város szélén újonnan épült Berlini Csillagvizsgálóba. A következő 16 évben Galle itt dolgozott, nevezetesen egy Fraunhofer 9 inch-es (22,5 cm) rekesznyílású távcsővel dolgozott. 1838-ban felfedezte a Szaturnusz belső, sötét gyűrűjét. 1839 és 1840 között három új üstököst fedezett fel. 1845-ben Galle doktori fokozatot kapott. A doktori értekezésében a dán Ole Rømer feljegyzéseit tanulmányozta a csillagállásról.
1846. szeptember 23-án levelet kapott a francia Urbain Le Verrier-től, aki az Uránusz bolygó keringési zavarait vizsgálta. Le Verrier egy még felfedezetlen bolygó helyzetére következtetett, és megkérte Galle-t, hogy kutassa át az égbolt megfelelő részét. Ugyanezen az éjszakán Galle, asszisztense, Heinrich Louis d'Arrest segítségével, felfedezett egy 8. magnitúdós csillagot, mindössze 1°-ra a számított pozíciótól, amely nem szerepelt a berlini akadémiai csilklagkatalógusban. A következő éjszakán az égitest 4 ívmásodpercs sajátmozgása volt mérhető, ami kétséget kizáróan megállapította bolygó mivoltát. Galle mindig is elutasította, hogy a később „Neptunusznak” nevezett bolygó felfedezőjének tekintsék; a felfedezést Le Verrier-nek tulajdonította.
1847-ben Encke Galle-t választotta meg Friedrich Wilhelm Bessel utódjának a Königsbergi Obszervatórium igazgatói posztjára. Mielőtt a kinevezés, amelyet már IV. Frigyes Vilmos porosz király elrendelt, hatályba léphetett volna, Galle 1848 elején lemondott a pályázatról egy Carl Gustav Jacob Jacobi által ellene irányuló intrika miatt.[7] Jacobi szponzorálta Bessel régóta mellette dolgozó asszisztensét August Ludwig Busch, aki aztán ott is az utódja lett.
1851-ben Galle Breslauba ment, ahol először a breslaui Matematikai Intézet igazgatója, majd 1856-tól a csillagászat professzora lett a Breslaui Egyetemen. Több mint 45 évig dolgozott ott. Az 1875/76-os tanévre megválasztották rektornak.[8] Ez idő alatt a bolygók pontos pályameghatározásával foglalkozott, és módszereket dolgozott ki a sarki fények magasságának, valamint a meteorok pályájának meghatározására, és egy munkában összefoglalta az 1894-ig megfigyelt összes üstökös adatait. Ezen kívül foglalkozott a A Föld mágnesessége és a klimatológia témakörével.[9] Összesen több mint 200 művet publikált.
1897-ben Galle Potsdamba költözött, ahol 98 éves korában halt meg.
Gallét a breslaui Steinstraße (lengyelül: ul. Kamienna) protestáns Mária Magdaléna Temetőben helyezték örök nyugalomra.
Emlékezete[szerkesztés]
- A Neptunusz felfedezéséért a porosz királytól megkapta a Vörös Sas-rend kitüntetést, a francia királytól pedig a Francia Köztársaság Becsületrendjét.
- Tagja volt a Bajor Tudományos Akadémiának és a brit Royal Astronomical Society-nek.
- 1846. december 31-én VIII. Keresztély dán király a Ingenio et arti' érdeméremmel tüntette ki.<ref>For videnskab og kunst medaljen Ingenio et arti. In: Litterære priser, medaljer, legater mv. litteraturpriser.dk, abgerufen am 5. Dezember 2021 (dänisch). Liste der Empfänger Ingenio et arti .<ref>
- Gräfenhainichen városa 1977-ben emlékművet állított neki.
- Galle (holdkráter), Galle (marsi kráter), a Neptunusz egyik gyűrűje és a (2097) Galle aszteroida a nevét viseli.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Diedrich Wattenberg: Nach Bessels Tod - Eine Sammlung von Dokumenten. Veröffentlichungen der Archenhold-Sternwarte Berlin-Treptow Nr. 7. 1976
- ↑ Rektoratsreden (HKM)
- ↑ Vö. J. G. Galle: Grundzüge der Schlesischen Klimatologie.. J. Max & Komp., Breslau 1857.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Gottfried Galle című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- William Sheehan, Nicholas Kollerstrom, Craig B. Waff: Die Neptun-Affäre. Spektrum der Wissenschaft, April 2005, S. 82–88 (2005), ISSN 0170-2971
- Heinrich Kühne, Heinz Motel: Berühmte Persönlichkeiten und ihre Verbindung zu Wittenberg. Verlag Göttinger Tageblatt 1990 ISBN 3-924781-17-6
- Diedrich Wattenberg: Johann Gottfried Galle, 1812–1910; Leben und Wirken eines deutschen Astronomen. Leipzig, J. A. Barth, 1963.
- J. Franz: Johann Gottfried Galle. (hely nélkül): Astronomische Nachrichten. 1910.
- Hans-Joachim Böttcher: Galle, Johann Gottfried, in: Bedeutende historische Persönlichkeiten der Dübener Heide, AMF – Nr. 237, 2012, S. 27–28.
- J. Franz, in: Astronomische Nachrichten, 185 (1910), S. 309–312,
- The Observatory, Vol. 33 (1910), S. 311–318, (angol nyelven)
- Journal of the Royal Astronomical Society of Canada, Vol. 4 (1910), S. 379, (angol nyelven)
- Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 71 (1911), S. 275, (angol nyelven)
- Veröffentlichungen von J. G. Galle im Astrophysics Data System
- Über Johann Gottfried Galle aus Anlass seines neunzigsten Geburtstags, in: Königlich Privilegierte Berlinische Zeitung, 7. Juni 1902.