Joó Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Joó Tibor
Született 1901. augusztus 21.
Kolozsvár
Elhunyt 1945. március 1. (43 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása történész

Joó Tibor (Kolozsvár, 1901. augusztus 21.Budapest, 1945. március 1.) magyar történetfilozófiai író, könyvtáros.

Életpályája[szerkesztés]

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen avatták a filozófia doktorává,[1] 1929-től 1933-ig az egyetem könyvtárának könyvtári tisztjeként dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár szakdíjnokaként. Kétszer is kitüntették Baumgarten-díjjal, 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetem történetfilozófia magántanára lett.[2]

A két világháború közötti szellemtörténeti irányzatot képviselte; publicisztikai írásaiban szemben állt a német fasizmussal, elsősorban a magyar nemzeteszme és a magyar történetfilozófia történetével, Böhm Károly munkásságával foglalkozott. 1940-ben összeállította az OSZK-ban őrzött magyar nyelvű filozófiai kéziratok bibliográfiáját.[3]

Tanulmányai a Magyar Szemlében, a Nyugatban, a Protestáns Szemlében és a Válaszban jelentek meg. A magyar nemzeteszme (1939) c. munkája a korszak egyik jelentős alapvetése.

1945. március 1-jén a Budapest ostroma alatt kapott sebesülésébe halt bele.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Történetfilozófiai alapok Böhm Károly rendszerében; Studium, Szeged, 1927 (Értekezések a M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Filozófiai Intézetéből)
  • Joó Tibor: Ady arca a történetphilosophia megvilágításában; Studium, Szeged, 1928 (Bethlen Gábor Kör. Kolozsvár–Szeged kiadványai)
  • Böhm Károly ifjúkori önéletrajza; bev. Joó Tibor; Prometheus Ny., Szeged, 1930 (Egyetemi Bethlen Gábor Kör, Kolozsvár–Szeged kiadványai)
  • A történetfilozófia feladata és Ernst Troeltsch elmélete; Az Egyetem Barátainak Egyesülete, Szeged, 1931 (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae Sectio phil.)
  • Spranger; s.n., Bp., 1932
  • Kerkapoly Károly történetfilozófiája. Adat a hegelianizmus történetéhez; Egyetemi Ny., Bp., 1932
  • A korszellem mint történetfilozófiai kérdés; Egyetemi Ny., Bp., 1933
  • Bevezetés a szellemtörténetbe; Franklin, Bp., 1935 (Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség könyvei)
  • A magyar nemzeti szellem; Magyarságtudomány, Bp., 1938 (A Magyarságtudomány tanulmányai)
  • Nemzetnevelés és szociálpolitika; Állami Ny., Bp., 1939
  • A magyar nemzeteszme; Franklin, Bp., 1939 (Kultúra és tudomány) Online
  • Magyar nyelvű filozófiai kéziratok a Széchényi Könyvtárban; MNM Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 1940 (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai)
  • Mátyás és birodalma; Athenaeum, Bp., 1940
  • Magyar nacionalizmus; Athenaeum, Bp., 1941
  • Vallomások a magyarságról. A magyar önismeret breviáriuma; Hungária, Bp., 1943
  • Tiburce Joó: La politique extérieure du roi Mathias; Société de la Nouvelle Revue de Hongrie, Bp., 1943
  • A magyar nemzeteszme; Universum, Szeged, 1990 (Universum reprint)
  • Vallomások a magyarságról. A magyar önismeret breviáriuma a honfoglalástól Széchenyiig; szöveggond. Filep Tamás Gusztáv, előszó Filep Tamás Gusztáv, Húbert Ferenc, ajánló bibliogr. Szőke Katalin; Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány, Bp., 1995 (Pro Hungaris könyvek)
  • A magyar nacionalizmus; magánkiadás, Szeged, 1997
  • Történetfilozófia és metafizika. Válogatott írások; vál., bev. szöveggond. Filep Tamás Gusztáv; Ister, Bp., 2001 (Magyar minerva)
  • Mátyás és birodalma; sajtó alá rend. Turbucz Péter; Attraktor, Máriabesnyő, 2016 (Historia incognita. Zsebkönyvek)
  • Bevezetés a szellemtörténetbe; sajtó alá rend. Turbucz Péter; Attraktor, Máriabesnyő, 2017 (Historia incognita 3. sorozat. Zsebkönyvek)

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  2. Joó Tibor - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  3. www.regivilagrend.eoldal.hu: Régi világrend - Cikkek - A reneszánsz és a magyar protestantizmus Joó Tibor írásai alapján. www.regivilagrend.eoldal.hu. [2016. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)

További információk[szerkesztés]