Joó Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Joó Tibor (Kolozsvár, 1901. augusztus 21–Budapest, 1945. március 1.) történetfilozófiai író, könyvtáros.

Életpályája[szerkesztés]

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen avatták a filozófia doktorává,[1] 1929-től 1933-ig az egyetem könyvtárának könyvtári tisztjeként dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára és az Országos Széchenyi Könyvtár szakdíjnokaként. Kétszer is kitüntették Baumgarten-díjjal, 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetem történetfilozófia magántanára lett.[2]

A két világháború közötti szellemtörténeti irányzatot képviselte; publicisztikai írásaiban szemben állt a német fasizmussal, elsősorban a magyar nemzeteszme és a magyar történetfilozófia történetével, Böhm Károly munkásságával foglalkozott. 1940-ben összeállította az OSZK-ban őrzött magyar nyelvű filozófiai kéziratok bibliográfiáját.[3]

Tanulmányai a Magyar Szemlében, a Nyugatban, a Protestáns Szemlében és a Válaszban jelentek meg. A magyar nemzeteszme (1939) c. munkája a korszak egyik jelentős alapvetése.

1945. március 1-jén a Budapest ostroma alatt kapott sebesülésébe halt bele.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Történetfilozófiai alapok Böhm Károly rendszerében; Studium, Szeged, 1927 (Értekezések a M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Filozófiai Intézetéből)
  • Joó Tibor: Ady arca a történetphilosophia megvilágításában; Studium, Szeged, 1928 (Bethlen Gábor Kör. Kolozsvár–Szeged kiadványai)
  • Böhm Károly ifjúkori önéletrajza; bev. Joó Tibor; Prometheus Ny., Szeged, 1930 (Egyetemi Bethlen Gábor Kör, Kolozsvár–Szeged kiadványai)
  • A történetfilozófia feladata és Ernst Troeltsch elmélete; Az Egyetem Barátainak Egyesülete, Szeged, 1931 (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae Sectio phil.)
  • Spranger; s.n., Bp., 1932
  • Kerkapoly Károly történetfilozófiája. Adat a hegelianizmus történetéhez; Egyetemi Ny., Bp., 1932
  • A korszellem mint történetfilozófiai kérdés; Egyetemi Ny., Bp., 1933
  • Bevezetés a szellemtörténetbe; Franklin, Bp., 1935 (Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség könyvei)
  • A magyar nemzeti szellem; Magyarságtudomány, Bp., 1938 (A Magyarságtudomány tanulmányai)
  • Nemzetnevelés és szociálpolitika; Állami Ny., Bp., 1939
  • A magyar nemzeteszme; Franklin, Bp., 1939 (Kultúra és tudomány)
  • Magyar nyelvű filozófiai kéziratok a Széchényi Könyvtárban; MNM Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 1940 (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai)
  • Mátyás és birodalma; Athenaeum, Bp., 1940
  • Magyar nacionalizmus; Athenaeum, Bp., 1941
  • Vallomások a magyarságról. A magyar önismeret breviáriuma; Hungária, Bp., 1943
  • Tiburce Joó: La politique extérieure du roi Mathias; Société de la Nouvelle Revue de Hongrie, Bp., 1943
  • A magyar nemzeteszme; Universum, Szeged, 1990 (Universum reprint)
  • Vallomások a magyarságról. A magyar önismeret breviáriuma a honfoglalástól Széchenyiig; szöveggond. Filep Tamás Gusztáv, előszó Filep Tamás Gusztáv, Húbert Ferenc, ajánló bibliogr. Szőke Katalin; Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány, Bp., 1995 (Pro Hungaris könyvek)
  • A magyar nacionalizmus; magánkiadás, Szeged, 1997
  • Történetfilozófia és metafizika. Válogatott írások; vál., bev. szöveggond. Filep Tamás Gusztáv; Ister, Bp., 2001 (Magyar minerva)
  • Mátyás és birodalma; sajtó alá rend. Turbucz Péter; Attraktor, Máriabesnyő, 2016 (Historia incognita. Zsebkönyvek)
  • Bevezetés a szellemtörténetbe; sajtó alá rend. Turbucz Péter; Attraktor, Máriabesnyő, 2017 (Historia incognita 3. sorozat. Zsebkönyvek)

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  2. Joó Tibor - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  3. www.regivilagrend.eoldal.hu: Régi világrend - Cikkek - A reneszánsz és a magyar protestantizmus Joó Tibor írásai alapján. www.regivilagrend.eoldal.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)

További információk: PIM Névtér[1]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM88925