Joó Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joó Gyula
Született1876. július 17.
Abony
Elhunyt1945. május 4. (68 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
GyermekeiJoó Sándor
Foglalkozásajogtudós
Tisztségeegyetemi tanár (1903–1945)
Sablon • Wikidata • Segítség

Joó Gyula (Abony, 1876. július 17.[1] – Kecskemét, 1945. május 4.[2]) jogakadémiai tanár, jogi író. Joó Sándor református lelkész apja, Joó Árpád karmester nagyapja.

Életpályája[szerkesztés]

1899–1901 között Kecskeméten ügyvédjelölt volt. 1901–1903 között törvényszéki aljegyzőként dolgozott. 1903–1945 között a kecskeméti református jogakadémia tanára, 1912–1921 között igazgatója volt. 1911–1918 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen közjogból magántanára volt. 1924–1930 között a Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve szerkesztője volt.

Általános jogelméleti- és történeti kérdésekkel, a magyar–horvát közjogi viszony problémáival, Fiume közjogi helyzetével foglalkozott. Elkészítette az 1911. évi választójogi törvénytervezetet.

Családja[szerkesztés]

Szülei Joó Sándor gazdatiszt és O. Szűcs Eszter voltak.[2] Felesége, Révész Mária volt. Három gyermekük született: Joó Sándor (1910–1970) református lelkész; Joó Mária és Joó Sára.

Művei[szerkesztés]

  • Tanulmányok a magyar–horvát közjogi viszonyok köréből (Kecskemét, 1897)
  • Fiume közjogi helyzete (tanulmány, Kecskemét, 1906)
  • A magyar törvény fogalma és jogi természete jogtörténeti és összehasonlító alapon (I–II. Kecskemét, 1908-1910)
  • Az 1868: XIX. tc. és az általa létesített törvényhozási eljárás (Kecskemét, 1908)
  • A másfél százados polémia Fiume birtokáért (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Barátai Tudományos Szövetség Jog- és Társadalmi Szakosztályának Kiadványai. 7. Budapest, 1932; 2. kiadás: 1942)
  • 1848. március 15-ének jelentősége napjainkban (Az Egyetemes Református Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára. 24. Kecskemét, 1937)
  • Törvénytisztelet (A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve. 1937/38. Kecskemét, 1938)
  • Dr. Baltazár Dezső és az egyetemes jogakadémia (A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve. 1940/41. Budapest, 1941)
  • A „keleti kérdés.” („És lőn világosság.” Ravasz László-emlékkönyv. Ravasz László hatvanadik életéve és dunamelléki püspöksége huszadik évfordulójára. Kecskemét, 1941)
  • A magyarság helyzete a Kárpátmedencében (A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve. 1942/43. Kecskemét, 1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joó_Gyula&oldid=26731365”