Joó Árpád
| Joó Árpád | |
| Született | 1948. június 8. Budapest |
| Elhunyt | 2014. július 4. (66 évesen)[1] Szingapúr[2] |
| Állampolgársága |
|
| Szülei | Máthé Imola Joó Sándor |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joó Árpád (Budapest, 1948. június 8. – Szingapúr, 2014. július 4.[4]) magyar származású amerikai karmester, zongoraművész. A Sefel Records lemezkiadó művészeti vezetője, éveken át a Nyírbátori Zenei Napok mesterkurzusainak vezetője, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaraának első vendégkarmestere, a Madridi Rádió Szimfonikus Zenekarának igazgató-karnagya volt. Joó Sándor református lelkész fia, Joó Gyula jogász unokája.
Élete[szerkesztés]
Édesapja nemes Joó Sándor, a Torockó téri református templom lelkésze volt, közismert zsidómentő a holokauszt idején. Édesanyja Máthé Imola zongoraművész. Hat gyermeküket muzsikussá nevelték.
Édesanyja nagyon fiatalon felfedezte zenei tehetségét. 1953-ban édesapja irányításával kezdte meg zongoratanulmányait.[5] 1954-ben az akkor újonnan létrehozott Marczibányi téri ének-zene tagozatos általános iskola diákja lett. Kilencévesen lépett fel először nyilvánosan a Zeneakadémián.
1958-ban a budapesti Liszt–Bartók-zongoraversenyen, 1962-ben Olaszországban nemzetközi zongoraversenyt nyert. Csodagyerekként, 1964-ben került a budapesti Zeneakadémia zongora–kamarazene szakára, ahol Máté Klára, Kadosa Pál és Kurtág György növendéke, Kodálynak magántanítványa volt, aki Vásáry Tamás mellett neki is ajándékozott pénzt egy jó zongora megvásárlására.
1965-ben a Montreux-i Fesztiválon díjazták. 1967-ben egy ösztöndíj révén kijutott New Yorkba, ahol a Juilliard Schoolban tanulhatott Carlo Zecchinél és Nikita Magaloffnál.[6] 1969-ben a bostoni Liszt-verseny győzteseként ösztöndíjat kapott a blommingtoni Indianai Egyetem opera tanszakára, itt fejezte be tanulmányait. 1972–1977 között a tennessee-i Knoxville zenekarát vezette és többször zongoraversenyek szólistájaként is szerepelt velük. 1976-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1977–1983 között Kanadában, a Calgaryi Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt.
Élete utolsó szakaszában felhagyott hivatásával, és az őt kamaszkora óta foglalkoztató miszticizmustól vezettetve, családja elől is elhallgatva, egy titkos ázsiai közösségben élt. Nem sokkal halála előtt rátaláltak, s még egyszer találkozott velük.
| „ | […] a tisztes, megbecsülésre méltó középszer képviselője. | ” |
| – Csengery Kristóf, 2005[7] | ||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM35490, Joó Árpád, 2021. június 24.
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ https://knoxvillesymphony.com/about-kso/our-history/arpad-joo/
- ↑ https://rateyourmusic.com/artist/arpad_joo
- ↑ Katolikus Rádió
- ↑ Parlando.hu
- ↑ Elhunyt Joó Árpád karmester és zongoraművész (1948–2014) = Parlando 2015. 3. szám (Hozzáférés: 2021. június 24.)
Források[szerkesztés]
- Arpad Joo – The Wunderkind Director Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben = Knoxville Symphony Orchestra (Hozzáférés: 2021. június 24.)
- Végh Alpár Sándor: Kodálytól Szingapúrig Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben = valasz.hu 2014. november 5. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
- Kozák Péter: Joó Sándor = Névpont (Hozzáférés: 2021. június 24.)
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés]
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
