Jeturiták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeturi falu maradványai a Golán-fennsíkon

A jeturiták arab vagy arám törzsek[1] csoportja, akik már a perzsa korban elkezdtek behatolni a Libanon-völgy területére. Dél-Libanonban királyságot alapítottak, és átterjedtek a Golánra, sőt rövid időre Felső-Galileába is. A királyságukat a Hasmoneus királyok közül I. Arisztobulosz Juda csatolta Júdeához Kr.e. 103 körül, és lakóit betérítették a zsidó vallásra.

Történelem[szerkesztés]

A Szeleukida királyság felbomlása során, amikor független királyságok keletkeztek, mint a Hasmoneus királyság és a Nabateus királyság, a jeturiták is létrehoztak egy királyságot Izrael földjének és Libanonnak északi részein. A jeturita királyság és a nabateusi királyság közös határa a mai Golán-fennsík közepén haladt át. A római hadsereg a jeturitákat is soraiba toborozta, mert kiváló íjászok voltak.

A jeturiták eredete a mai Szíriában található Tarkhon területről származik, egy bazaltos területről, amelyen nehéz megélni. Innen szétterjedtek, és királyságuk csúcsán a Libanon-völgyen, Libanon északi partvidékének és Szíria déli partvidékének egyes részein, valamint Galilea egyes részein uralkodtak. Dr. Moshe Hertel azt állítja, hogy még Európában is lehet találni jeturita harcosok sírjait.

A felső-galileai jeturita uralmat nem kísérte jeturita letelepedés. A galileai régészeti leletek között nincs bizonyíték ilyen etnikai jelenlétre vagy településre.[2]

Josephus ben Mattathias elmeséli[3], hogy I. Arisztobulosz Júda elküldte testvérét, I. Antigonust, hogy meghódítsa királyságukat Kr.e. 104- ben. Galileát ők hódították meg, és akik ott akartak maradni, kénytelenek voltak betérni. A modern kutatásban vitatott az az állítás, hogy a betérés kényszer hatására történt, mind a jeturiták, mind az Edomiták kontextusában.

Ptolemaiosz ben Manius jeturita király idejében, a Krisztus előtti első század közepén a jeturiták fővárosa a libanoni Khalkisz városa volt. Heródes leszármazottai, II. Agrippához hasonlóan, Khalkisz királyságként kapták a római császároktól.

A Hermonban található Sanaim-hegyen egy görög feliratos jeturita templom maradványai találhatok, meg egy olajgyár és víztartályok romjai.

Khirbat Hvorit a Golánban jeturita település volt, és napjainkban a drúzok szentnek tartják a helyet Nabi Eliyanak.

További információk[szerkesztés]

  • Shimon Der, "The Material Culture of the Hititors", Machmanim 12, 1998 (Tashnakh), 23-44.
  • Aryeh Kindler, "Bnei Yator érméi", The Hermon Settlements in Antiquity, (1988), 54-77.
  • אריה כשר
  • שמעון דר
  • שמעון דר
  • דניאל הרמן, A Hittori- kultusz és a heliopolita kultusz eredete
  • Ben-Zion Luria, "Yitor Yehudiyat", HUCA , Ya-Lev brosúrák, 1982
  • Shmaryahu Gutman, "Hitorim földje (a Golán-fennsíkon)", belülről, 1973 (Tashlag), 143-151.
  • Aryeh Alalof, "Conversion of Hitorim", Yad Liyar, 1999 (Tashnet), 130-133.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Itureans were not Arabs, and the Impact of Biblical Myths on History
  2. אוריאל רפפורט, יוחנן מגוש חלב, עמ' 25
  3. יוסף בן מתתיהו, קדמוניות היהודים, ספר 13, פרק יא, פסקה ג, סעיפים 319-318

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) יטורים című héber Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.