Jeffrey Shears Ashby

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeffrey Shears Ashby
Jeffrey S Ashby.jpg
Született
1954. június 1. (60 éves)
Dallas
Foglalkozása katonatiszt, közhivatalnok
űrhajós
Iskolái University of Idaho
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeffrey Shears Ashby témájú médiaállományokat.

Jeffrey Shears Ashby (Dallas, Texas, 1954. június 16. –) amerikai haditengerészet pilóta, űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1976-ban az University of Idaho keretében gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1986-ban TOPGUN kiképzésben részesült. 1986-ban tesztpilóta kiképzésben részesült, az F/A–18 különböző változatait, technikai eszközeit tesztelte. Az Operation Desert Stormban 33 harci bevetésen vett részt. Szolgált az Operation Southern Watch idején, majd Szomáliában helyezték. 1993-ban az University of Tennessee keretében, repülési rendszerekből vizsgázva megvédte diplomáját. 1994-ben az USS Abraham Lincoln (CVN–72) repülőgép-hordozó fedélzetén századparancsnok. Több mint 7000 órát töltött a levegőben, több mint 1000 alkalommal landolt repülőgép-hordozó fedélzetén.

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 27 napot, 16 órát és 19 percet (664 óra) töltött a világűrben. Amikor 2008. júniusában elköszönt az űrhajósoktól, a NASA Management tagja NASA/USAF összekötő. Az ATK Launch Systems Div. (Minneapolis) üzletfejlesztési alelnöke.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–85, a Discovery űrrepülőgép 23.repülősének kijelölt pilótája, de családi okok miatt (felesége súlyos beteg volt) kérte szolgálatának elhalasztását.
  • STS–93, a Columbia űrrepülőgép 26. repülésének pilótája. Fő feladata a Chandra űrtávcső (hivatalosan: Chandra X-Ray Observatory) pályába helyezése volt. Éjszakai leszállással tértek vissza kiinduló bázisukra. Elvégezték a meghatározott kutatási, kísérleti feladatokat. Első űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 22 órát és 50 percet (119 óra) töltött a világűrben. 2 890 000 kilométert (1 800 000 mérföldet) repült, 80-szor kerülte meg a Földet.
  • STS–100, a Endeavour űrrepülőgép 16. repülésének parancsnoka. 9. küldetés az ISS-re. A kísérleti és kutatási feladatokon túl sikeresen telepítették a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Canadarm2 (SSRMS) robotkart. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 21 órát és 31 percet (285 óra) töltött a világűrben. 7 900 000 kilométert (4 900 000 mérföldet) repült, 186 kerülte meg a Földet.
  • STS–112, a Atlantis űrrepülőgép 26. repülésének parancsnoka. A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállították az S1 rácsszerkezeti egységet. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 58 percet és 44 másodpercet (260 óra) töltött a világűrben. 7 200 000 kilométert (4 450 000 mérföldet) repült, 170 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]