Jardang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jardang Meadow (Texas) közelében

A jardang olyan földfelszíni képződmény, amit erózió alakított ki laza vagy szilárd üledékes kőzetekből (mészkő, homokkő, iszapkő, esetleg kristályos pala és gneisz).

A jardang (kínaiul jardan vagy jadan) ujgur eredetű szó, meredek zátonyt, párkányt jelent. Sven Hedin számolt be először ezekről a képződményekről, amelyeket a Lop-sivatagban látott 1903-ban expedíciója alatt. A jardangok kialakulásában szerepet játszik a defláció, amikor a szél kifújja, elhordja a homokot, laza üledéket, a korrázió, a szél által hordott homokszemcsék dörzsölő hatása és esetenként a vízerózió is. A jardang végső formáját az állandóan egy irányból fújó szélben hordott homok csiszolja ki.

A jardangok nagysága néhány centimétertől több méterig terjedhet, magasságuk és szélességük aránya kb. 4:1. Jardang mezők találhatók többek között Iránban, a Lop sivatagban, a Szaharában az Ahaggar-hegység és Mali északkeleti részén húzódó Adrar des Ifoghas között.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yardang című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információ[szerkesztés]

A szél áramlási dinamikája a jardangok kialakusában

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Sven Hedin