Jan Mostaert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jan Mostaert
Abel van Coulster arcképe Mostaert által, eredetileg Mostaert arcmásának hitték[1]
Abel van Coulster arcképe Mostaert által, eredetileg Mostaert arcmásának hitték[1]
Született1475[2]
Haarlem
Elhunyt1555 (79-80 évesen)
Haarlem
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Mostaert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jan Mostaert (névváltozatai: Jan Mostart[3]) (Haarlem, 1475. körül – Haarlem, 1553. körül) németalföldi festő, a gótikus és a reneszánsz elemeket egyesítő művész.

Életpályája[szerkesztés]

Haarlemben, Hollandia művészetének bölcsőjében fiatalon tanult festeni. Mestere Jacob van Haarlem volt, aki oltárképet festett a haarlemi nagytemplomba a gabonaszállítók céhének megrendelésére. Jan Mostaert gazdag családból származott, műveltsége és festői készsége alkalmassá tette arra, a haarlemi festő céh tagja, s több alkalommal vezetője is legyen (1507–1543). 1519–1529 közt I. Fülöp kasztíliai király testvérének, Habsburg Margitnak, Németalföld helytartójának udvari festője volt. A hercegnét udvartartásával együtt mindenhova elkísérte, számos nemes úr és nemes hölgy portréját megfestette. Olyannyira hű volt a hercegnéhez, mint annak festőmestere, hogy amikor Jan Gossaert segítséget kért tőle a middelburgi apátságban vállalt munkáihoz, Mostaert visszautasította a felkérést azzal, hogy ő a nagy méltóságú Margit hercegné szolgálatában áll.

Festett vallási képeket, oltárképeket (Krisztus levétele a keresztről, az Utolsó ítélet című triptichonjai igen szemléletesek) történeti tárgyú és tájképeket is, s mint a legjobbakra, jellemző rá is a természet és a valóság alapos megfigyelése, túl látott a festő a nemesi udvaron, sőt a világba gyarmatosítani indultak tapasztalataiból is dolgozott fel témákat (Egy afrikai férfi portréja, 1525–1530 közt; Amerika meghódításának tájképe, 1520–30 közt). Számos képét stílustörténészek azonosították be, a fennmaradt képek is mutatják, hogy stílusa a gótika és az északi reneszánsz stílus egyesítése. Saját korában igen nagy megbecsülésnek örvendett, Karel van Mander feljegyzése szerint Jan Mostaert utódai örökölték azt az oklevelet, amelyben Ausztriai Margit osztrák hercegné kinyilvánította, hogy Mostaert az ő nemesembere.

Mostaert halála után 1576-ban a haarlemi nagy tűzvészben számos ház elpusztult, köztük Jan Mostaert háza is porig égett a benne levő festményekkel, vázlatokkal együtt. A festőnek sok műve elpusztult ekkor.

Festményeiből[szerkesztés]

Ábrahám eltaszítja Hágárt és Izmaelt Háttérben az ablakban Sára
Afrikai férfi portréja
  • Karácsonyéj (dominikánusok, Haarlem)
  • Keresztelő Szent János levágott feje (1510–25 közt, Nemzeti Galéria, London)
  • Szent Kristóf folyóban és hegyek közt (1520, Museum Mayer van den Bergh, Antwerpen)
  • Ábrahám eltaszítja Hágárt és Izmaelt (1520-as évek, Thyssen-Bornemissza Múzeum, Madrid)
  • Napkeleti bölcsek imádása (1520–25 körül, Museum Boijmans Van Beuningen, Rotterdam)
  • Afrikai férfi portréja (1525–1530 körül, Museum Boijmans Van Beuningen, Rotterdam)
  • Ecce homo (Puskin Múzeum, Moszkva)
  • Istenek lakomája (mitológiai kép)
  • Nyugat-indiai táj/avagy Amerika meghódítása (Pedro de Castanedo expediciója, 1540; Frans Hals Museum, Haarlem)
  • Önarcképe helyett Abel van Coulster arcképe (Királyi Szépművészeti Múzeum, Brüsszel)
  • Szent Anna családja
  • Tájkép Szent Hubertusszal (Museum Mayer van den Bergh, Antwerpen)
  • Napkeleti bölcsek imádása (1550, Rijksmuseum, Amszterdam)[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Élethű önarcképnek" mutatta be Van Mander kortárs művészeti író, lásd Hírneves németalföldi... im. 77. p.
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2023. december 31.)
  3. További névváltozatai: Jan Jansz. Mostaert, Jehan Masturd, Jan Mostertsoen, Joannes Sinapius, Meester van Oultremont.
  4. Lista részben Van Mander i.m. nyomán, lásd 77. p.

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Mostaert, Jan lásd 149. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Jan Mostart haarlemi festő élete lásd 76-78. p.
  • Jan Mostaert, Laorusse (franciául)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]