Jan Guillou

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jan Guillou
Jan Guillou
Jan Guillou
Élete
Születési név Jan Oskar Sverre Lucien Henri Guillou
Született 1944. január 17. (75 éves)
Södertälje
Házastársa Ann-Marie Skarp
Gyermekei Ann-Linn Guillou
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Irodalmi irányzat történelmi és kémregények
Alkotói évei 1971 -
Első műve Om kriget kommer
Kitüntetései Author of the Year (1998)
Jan Guillou weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Guillou témájú médiaállományokat.

Jan Oskar Sverre Lucien Henri Guillou (Södertälje, Stockholm megye, 1944. január 17., - ) svéd író, újságíró.

Életrajz[szerkesztés]

Korai élete és tanulmányai[szerkesztés]

Jan Guillou, Charles és Marianne Guillou (sz. Botolfsen) fiaként született. Az anyja egy gazdag norvég családból származik, az apja francia származású, és úgy jött Svédországba, mint a stockholmi francia nagykövetség gondnokának a fia. Mivel az apja francia állampolgár volt, Guillou születésekor megkapta a francia állampolgárságot. 1975 óta svéd állampolgár.

Szülei elváltak, amikor Guillou apja elköltözött Helsinkibe, ahova nagyapját áthelyezték a finnországi francia nagykövetségre. Az anyja újra férjhez ment.

Guillou kiváltságos körülmények között nőtt fel, az anyjával és annak új férjével, a Saltsjöbaden és Näsby Park-ban, Stockholmon kívül.

A Vasa Reálgimnáziumban tanult Stockholmban, de kizárták az iskolából rossz magaviselet miatt (többek között volt fizikai bántalmazás, lopás és zsarolás). Ezután tanulmányait két évig a Solbacka bentlakásos iskolában folytatta, ahonnan szintén kizárták. Az érettségi vizsgáját a Viggbyholm bentlakásos gimnáziumban tette le 1964-ben.

Guillou ezt az időszakot, a folyamatos fizikai bántalmazást a szadista mostohaapja által, és a durva bánásmódot az Solbacka iskolában a félig önéletrajzi regényében, az Ondskan-ban örökítette meg (1981). A regényt 2003-ban megfilmesítették (Könyörtelenek címmel). Guillou könyveinek igazságtartalmát, különösen a Ondskan regényét, megkérdőjelezte többek között az anyja, a féltestvére, néhány tanár és iskolatársa.

Újságírói karrier[szerkesztés]

Újságírói pályafutását mint riporter kezdte a FIB aktuellt magazinnál 1960-ban. Az itt eltöltött idő képezi részben az alapját „Det stora avslöjandet” című szatirikus regényének (A nagy leleplezés), amit 1974-ben adtak ki.

Azután különböző baloldali és szolidaritásmozgalmi kiadványoknak írt, elsősorban a Folket i Bild-nek (A nép képekben). 1973-ban Peter Bratt-tal együtt közöltek egy cikksorozatot az IB-ről, Informationsbyrån (titkos része a svéd katonai hírszerzésnek). Ez vezetett az úgynevezett IB-ügyhöz. A szerepéért a leleplezésben kémkedés vádjával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték.

1984-ben megkapta a Stora Journalistpris-et (Nagy Újságíródíj), mivel a cikkei hozzájárultak Keith Cederholm felmentéséhez.

2000-2004 között Guillou a Publicistklubben (Svéd Sajtóklub) elnöke volt.

TV karrier[szerkesztés]

Guillou volt a házigazdája a Magazine (1981-1984), Record Magazine tévéműsoroknak (az utolsó évben Göran Skytte-vel), valamint a Grabbarna på Fagerhult (A srácok Fagerhultban) (Leif GW Persson-nal és Pär Lorentzon-nal közösen). Gyakori vendége különböző talk show műsoroknak a svéd televízióban és a TV4-en.

2004 januárjában mutatták be az ötrészes Arns rike (Arn Királysága) című tv-dokumentumfilmet, arról az időkről a svéd történelemben, amelyikben a könyvsorozat Arn Magnussonról játszódik. 2005 decemberében mutatták be tv-dokumentumfilm sorozatát Häxornas tid (Boszorkányok ideje) ami Guillou Häxornas försvarare (Boszorkányok védője) című könyvén alapszik.

Ő és társszerzője, Henning Mankell (Wallander könyvek szerzője) saját magukat játszották a Talismanen televíziós sorozatban, amit 2003-ban sugároztak a TV4-en.

Munkássága[szerkesztés]

Guillou legismertebb könyvei a Carl Hamilton svéd hírszerző tisztről írt sorozat. Egy rövidebb sorozat a kereszteslovag Arn Magnusson-ról is nagy példányszámban kelt el. A részben önéletrajzi regényéért Ondskan (Könyörtelenek), sok kritikát kapott az erőszakos tartalma miatt. 2000-ben megalakították Sigge Sigfridssonnal, Liza Marklunddal és feleségével, Ann-Marie Skarppal együtt a Piratförlaget (Kalózkiadó) nevű kiadót.

A nézetei és politikai álláspontja[szerkesztés]

Guillou az 1990-es évek elejétől rendszeresen ír krónikákat Aftonbladet-nek. Guillou arról ismert, hogy ellentmondásos témákról ír. Néhány ilyen kérdés a svéd terrortörvények, a justizmord a férfival szemben, akit gyermekek szexuális zaklatásával vádoltak. Jan Guillou tüntetően visszautasította, hogy részt vegyen egy megemlékezésen az emberekre, akiket a New York-i terrortámadáskor öltek meg 2001. szeptember 11-én. "Tiszta képmutatás" és "ízléstelen", mondta Jan Guillou róla: "Az Egyesült Államok megölt hárommillió embert Vietnamban és kétmilliót Irakban. Ezért az ötmillió halottért nem tartottak még öt másodperc csenddel való megemlékezést egy könyvvásáron sem". Az 1960-as és 1970-es években Guillou csatlakozik a Clarté maoista szervezethez. Hat hónapig tagja az akkori svéd kommunista pártnak, de kizárták a pártból, miután nem volt hajlandó fizetni a havi tagsági díjat arra az időszakra, amikor külföldön élt. Ma csak szocialistának vallja magát. A késő 1960-as években kapcsolata volt a KGB-vel, saját bevallása szerint azért, hogy nyilvánosságra hozza a KGB kémkedését Svédországban. Guillou már régóta elkötelezte magát az izraeli-palesztin konfliktusban a palesztinok oldalán, és többször hasonlította Izraelt a korábbi apartheid Dél-Afrikához. Guillou bírálta többek között a svéd antiszemitizmus elleni bizottság tevékenységét is. Bírálta, hogy néhány újságíró, híresség és újság túl nagy szerepet juttat a nemek, a szexuális irányultság és a szexuális élményeknek a nyilvánosság előtt. Egy interjúban a homoszexualitás a társadalomban az idők folyamán téma kapcsán, azt nyilatkozta: "A homoszexualitás inkább divatos jelenség, mint amennyire az ember annak születik. Ez olyan dolog, ami jön és megy a történelemben."

Családi és a magánélete[szerkesztés]

Jan Guillou korábban az író és műfordító Marina Stagh-gal élt, akivel két gyereke van, fia Dan (1970), és lánya Ann Linn (1972). Több évi együttélés után 2010-ben feleségül vette Ann-Marie Skarpot. Jelenleg Stockholm központjában, valamint a Flybo birtokán, Roslagenben él.

Több vállalkozása van a sajtó terén:

  • Achilles Art o Media Kft.
  • Palco Média Kft.
  • Piratförlaget Holding Kft/ Piratförlaget Kft.

Művei[szerkesztés]

Carl Hamilton regények[szerkesztés]

  • 1986 – Coq Rouge - berättelsen om en svensk spion
  • 1987 – Den demokratiske terroristen
  • 1988 – I nationens intresse
  • 1989 – Fiendens fiende
  • 1990 – Den hedervärde mördaren
  • 1991 – Vendetta
  • 1992 – Ingen mans land
  • 1993 – Den enda segern
  • 1994 – I hennes majestäts tjänst
  • 1995 – En medborgare höjd över varje misstanke

Különálló folytatás

  • 1995 – Hamlon
  • 2006 – Madame Terror
  • 2008 – Men inte om det gäller din dotter

Arn Magnusson regények[szerkesztés]

  • 1998 – Vägen till Jerusalem
  • 1999 – Tempelriddaren
  • 2000 – Riket vid vägens slut

Különálló folytatás

  • 2001 – Arvet efter Arn

Polisintendent Eva Johnsén-Tanguy regények[szerkesztés]

  • 2004 – Tjuvarnas marknad (A tolvajok vására)
  • 2007 – Fienden inom oss (Az ellenség magunkban)
  • 2008 – Men inte om det gäller din dotter (De akkor nem ha a lányodról van szó)

Det stora århundradet (A nagyszerű évszázad) regénysorozat[szerkesztés]

  • 2011 - Brobyggarna (A hídépítők)
  • 2012 - Dandy (Aranyifjú)
  • 2013 - Mellan rött och svart (Piros és fekete között)
  • 2014 - Att inte vilja se (Szemet hunyni)
  • 2015 - Blå stjärnan (Kék csillag)
  • 2016 - Äkta amerikanska jeans (Valódi amerikai jeans)
  • 2017 - 1968
  • 2018 - De som dödar drömmar sover aldrig (Akik álmokat ölnek sohasem alszanak)

Egyéb regények[szerkesztés]

  • 1971 – Om kriget kommer (Ha jön a háború)
  • 1974 – Det stora avslöjandet (A nagy leleplezés)
  • 1981 – Ondskan (Könyörtelenek)
  • 1990 – Gudarnas Berg (Az istenek hegye - Guillou egyetlen ifjúsági regénye)

Egyéb könyvek[szerkesztés]

  • 1975 – Handbok för rättslösa
  • 1976 – Journalistik
  • 1977 – Irak - det nya Arabien (társszerző Marina Stagh)
  • 1979 – Artister. Intervjuer och porträtt (társszerző Jan Håkan Dahlström)
  • 1979 – Reporter
  • 1982 – Berättelser från det Nya Riket (társszerző Göran Skytte)
  • 1983 – Justitiemord. Fallet Keith Cederholm
  • 1984 – Nya berättelser. Från Geijer till Rainer (társszerző Göran Skytte)
  • 1989 – Reporter (átdolgozott)
  • 1990 – Åsikter
  • 1990 – Stora machoboken (társszerző Pär Lorentzon och Leif G.W. Persson)
  • 1991 – Berättelser
  • 1991 – Grabbarnas stora presentbok (társszerző Pär Lorentzon és Leif G.W. Persson)
  • 1992 – Grabbarnas kokbok (társszerző Leif G.W. Persson)
  • 1996 – Svenskarna, invandrarna och svartskallarna
  • 1996 – Om jakt och jägare - Från Fagerhult till Sibirien (társszerző Leif G.W. Persson)
  • 2002 – Häxornas försvarare
  • 2003 – På jakt efter historien: Spioner, reportage, riddare och häxor
  • 2005 – Kolumnisten
  • 2009 – Ordets makt och vanmakt

Filmek, tv-filmek[szerkesztés]

  • 1980 – Genombrottet
  • 1984 – Vargen
  • 1989 – Täcknamn Coq Rouge
  • 1989 – Förhöret (TV-film)
  • 1989 – Den demokratiske terroristen (tv-sorozat társszerző Humberto López y Guerra)
  • 1990 – Fiendens fiende
  • 1992 – Den demokratiske terroristen (Beépített terroristák)
  • 1995 – Vendetta
  • 1995 – Vendetta
  • 1995 – Tribunal
  • 1998 – Hamilton
  • 2001 – Hamilton
  • 2003 – Ondskan (Könyörtelenek)
  • 2007 – Arn – Tempelriddaren (Arn, a templomoslovag)
  • 2008 – Arn – Riket vid vägens slut
  • 2012 – Hamilton - I nationens intresse
  • 2014 – Men inte om det gäller din dotter

Tévésorozatok[szerkesztés]

  • Guillou på jakt (1999)
  • Häxornas tid
  • Den demokratiske terroristen (társszerző Humberto López y Guerra)
  • Arns rike
  • Talismanen (társszerző Henning Mankell)
  • Den vite riddaren (társszerző Leif G.W. Persson)
  • Anna Holt (társszerző Leif G.W. Persson)
  • Guillou på jakt (2012)

Magyarul[szerkesztés]

  • Könyörtelenek; ford. Dobosi Beáta; Animus, Bp., 2016

Díjak és kitüntetések[szerkesztés]

  • 1984 – Stora Journalistpriset (A nagy újságíró díj)
  • 1984 – Aftonbladets TV-pris
  • 1988 – Bästa svenska kriminalroman (A legjobb svéd krími - I nationens intresse)
  • 1990 – Prix France Culture (legjobb franciára fordított regény - Ondskan)
  • 1998 – SKTF:s pris-årets författare (Az év írója)
  • 2000 – Årets bok-Månadens boks litterära pris (A Könyvhét irodalmi díja)
  • 2014 – Jan Myrdals stora pris – Leninpriset (kultúra díj)
  • 2016 – Axel Liffner-stipendium

Források[szerkesztés]

  • Exponerat (Politikailag és vallásilag független hírlap)
  • SVT (Sveriges Television)
  • Cikkek az Aftonbladet, Dagens Nyheter, Expressen stb. újságokból

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Guillou című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Guillou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]