Jakabffy Zoltán
| Jakabffy Zoltán | |
| Született | Jakabffy Zoltán Géza 1877. december 31.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1947. március 7. (69 évesen)[2] Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Papp Julianna Erzsébet (h. 1912–1937) |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1901) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (D-540. fülke)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31.[5] – Budapest, 1947. március 7.)[6] magyar építész. Az eklektikus építészeti korszak útkereső alkotója.
Családja[szerkesztés]
Az erdélyi örmény nemesi Jakabfi (Hágopsáján) család leszármazottja.[7][8] A család 1760-ban kapott nemesi címet.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Jakabffy Ferenc (1848–1913)[9] építész, országgyűlési képviselő és Jakabffy Beatrix (1844–1933)[10] gyermekeként született. Műegyetemi tanulmányait követően Czigler Győző professzor mellett dolgozott. Életművében a veszprémi, a zalaegerszegi, a szombathelyi kórház és a budapesti Erzsébet Szálló[11] építése a legjelentősebb.
A Szombathely város és Vas megye részére épülő közkórház tervpályázatán első díjat, majd megbízást nyert. A kórház nagyságrendjével az 1920-as évek egyik legjelentősebb építészeti alkotása magyar vidéki városban (1925–1927). Elrendezésével a kórház átmenetet képvisel a korabeli pavilonos rendszer és a későbbi, egy tömbbe foglalás között. A főépület alaprajza a szélesen kitáruló, erősen tagolt kompozíciónak megfelelően a kórház osztályait középső és két oldalszárnyra, valamint az ezekből kiinduló, zárt udvart körbefogó épületnyúlványokra osztja szét. A belső udvarba pergolás bejárón keresztül jutunk.
Rerrich Béla találóan jellemezte: ... „az egyszerű, világos alaprajzból barátságos, kedves külső megoldások alakulnak ki a tervező kezében. Kiindulói a Louis seize és a Biedermeier, de nem utánérzése, kópiája meglévő építményeknek, hanem ezeknek az irányoknak egyéni megérzésében való interpretációja. Homlokzatai újak, derűsek, de egyúttal meghitt ismerősök, mint a társaságban az olyan emberek, akik újak és ismeretlenek előttünk és mégis, mintha régi barátokat látnánk bennük, egyszerre megszeretjük őket, mert szerények, őszinték, finomak és derűsek – és becsületes benyomást tesznek ránk. És Jakabffy munkái nemcsak alaprajzi kompozíciójukban ilyenek, de elsősorban homlokzati megoldásukban is: nyugalommal, szeretettel, gondossággal és becsületességgel megoldottak. Mikor ezeket a munkákat nézegetjük, mintha éreznők, hogy ez az építész a régiek módjára jutott el idáig: megtanulta a mesterséget alaposan és ösztönös, eredeti és egyéni ízléssel űzi.”
Hozzájárulása az építészet fejlődéséhez[szerkesztés]
„…Rerrích Bélának, aki az építészeti haladás különféle útjaival kísérletező, kimagasló képességű és teljesítményű építész volt, ezen szavai legalább olyan jellemzőek a kor építészeti szemléletére, mint a Vas megyei kórház eklektikus homlokzatai: a neobarokk formák mögött tükrözik a formakeresés szándékát, az útkeresés mellett a mesterségbeli tudásba való kapaszkodást; az alaprajz elsőbbségének elismerésével előrevetítik a funkcionalizmust, ugyanakkor magyarázatot kívánnak szolgáltatni olyan formákhoz, melyek korszerűségéről már maguk sem lehettek meggyőződve. Jakabffy más munkái - Berey Lajos építőmester irodaháza (1924) és Száva Sándor lakóháza - még kötöttebb, neobarokk stílusú homlokzatokkal épültek. Életművéhez tartozik az ankarai magyar követség épülete is.”
(M.M.1919–1945)
Források és szakirodalom[szerkesztés]
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers
- Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – ISBN 963-336-121-4
- Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között – Műszaki K. Bp. 1986 – ISBN 963-10-6505-7
- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) – Akadémiai K. Bp.1985. – ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/06901.htm, Jakabffy Zoltán, 2017. október 9.
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Józsefvárosi római katolikus keresztelési akv. 113/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 460/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Jakabfi család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ Jakabffy Ferenc gyászjelentése (1913). (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Jakabffy Ferencné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ Károlyi utca 5. sz.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.