Jakabffy Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jakabffy Zoltán
Született Jakabffy Zoltán Géza
1877. december 31.[1]
Budapest
Elhunyt 1947. március 7. (69 évesen)[2]
Budapest XII. kerülete
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Papp Julianna Erzsébet
(h. 1912–1937)
Foglalkozása építész
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1901)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Zoltán témájú médiaállományokat.
Régi kórház (Zalaegerszeg)

Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31.[3]Budapest, 1947. március 7.)[4] magyar építész. Az eklektikus építészeti korszak útkereső alkotója.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Jakabffy Ferenc (1848–1913)[5] építész, országgyűlési képviselő és Jakabffy Beatrix (1844–1933)[6] gyermekeként született. Műegyetemi tanulmányait követően Czigler Győző professzor mellett dolgozott. Életművében a veszprémi, a zalaegerszegi, a szombathelyi kórház és a budapesti Erzsébet Szálló[7] építése a legjelentősebb.

A Szombathely város és Vas megye részére épülő közkórház tervpályázatán első díjat, majd megbízást nyert. A kórház nagyságrendjével az 1920-as évek egyik legjelentősebb építészeti alkotása magyar vidéki városban (1925–1927). Elrendezésével a kórház átmenetet képvisel a korabeli pavilonos rendszer és a későbbi, egy tömbbe foglalás között. A főépület alaprajza a szélesen kitáruló, erősen tagolt kompozíciónak megfelelően a kórház osztályait középső és két oldalszárnyra, valamint az ezekből kiinduló, zárt udvart körbefogó épületnyúlványokra osztja szét. A belső udvarba pergolás bejárón keresztül jutunk.

Rerrich Béla találóan jellemezte: ... „az egyszerű, világos alaprajzból barátságos, kedves külső megoldások alakulnak ki a tervező kezében. Kiindulói a Louis seize és a Biedermeier, de nem utánérzése, kópiája meglévő építményeknek, hanem ezeknek az irányoknak egyéni megérzésében való interpretációja. Homlokzatai újak, derűsek, de egyúttal meghitt ismerősök, mint a társaságban az olyan emberek, akik újak és ismeretlenek előttünk és mégis, mintha régi barátokat látnánk bennük, egyszerre megszeretjük őket, mert szerények, őszinték, finomak és derűsek – és becsületes benyomást tesznek ránk. És Jakabffy munkái nemcsak alaprajzi kompozíciójukban ilyenek, de elsősorban homlokzati megoldásukban is: nyugalommal, szeretettel, gondossággal és becsületességgel megoldottak. Mikor ezeket a munkákat nézegetjük, mintha éreznők, hogy ez az építész a régiek módjára jutott el idáig: megtanulta a mesterséget alaposan és ösztönös, eredeti és egyéni ízléssel űzi.”

Hozzájárulása az építészet fejlődéséhez[szerkesztés]

„…Rerrích Bélának, aki az építészeti haladás különféle útjaival kísérletező, kimagasló képességű és teljesítményű építész volt, ezen szavai legalább olyan jellemzőek a kor építészeti szemléletére, mint a Vas megyei kórház eklektikus homlokzatai: a neobarokk formák mögött tükrözik a formakeresés szándékát, az útkeresés mellett a mesterségbeli tudásba való kapaszkodást; az alaprajz elsőbbségének elismerésével előrevetítik a funkcionalizmust, ugyanakkor magyarázatot kívánnak szolgáltatni olyan formákhoz, melyek korszerűségéről már maguk sem lehettek meggyőződve. Jakabffy más munkái - Berey Lajos építőmester irodaháza (1924) és Száva Sándor lakóháza - még kötöttebb, neobarokk stílusú homlokzatokkal épültek. Életművéhez tartozik az ankarai magyar követség épülete is.”

(M.M.1919–1945)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források és szakirodalom[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között – Műszaki K. Bp. 1986 – ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) – Akadémiai K. Bp.1985. – ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]