Jánosi György (író)
| Jánosi György | |
| Született | 1889. február 8. Beregszász[1] |
| Elhunyt | 1966. április 29. (77 évesen) Szekszárd |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jánosi György (Beregszász, 1889. február 8. – Szekszárd, 1966. április 29.)[2] református lelkész, író, egyházmegyei főjegyző.
Élete[szerkesztés]
Jánosi György iparos, harangöntő kézműves és Kaskóczi Terézia fia. Szegény családból származott, édesapját korán elvesztette, anyja tíz gyermekkel maradt egyedül. Jánosi György saját erejéből végezte tanulmányait, gimnazistaként a vakáció alatt napszámosként dolgozott, hogy családja anyagi helyzetén segíteni tudjon. Miután elvégezte iskoláit, segédlelkész lett Monyoródon. 1914. június 30-án Beregszászon vette nőül Csiszár Ilonát, négy gyermekük született. 1918-ban előbb Bölcskén volt lelkész, majd 1918. szeptember 22-én a Tolna vármegyei Váraljára választották meg, állását 1919. március 21-én foglalta el. Az első világháború során tábori lelkészként szolgált. Újságíróként több vezércikket, verseket, elbeszéléseket írt. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, az első világháború idején a református Katonák Lapja, majd a Bereg, a Nagykőrös és Vidéke, a Tolnamegyei Újság, a Tolnamegyei Iparos Hírlap munkatársa, utóbbinak főszerkesztője is volt. A kaposvári székhelyű Berzsenyi Társaságnak is tagja volt. 1953-ban, amikor Sztálin meghalt, bevonatta a református templom tetejéről a gyászlobogót. 1953 márciusa és augusztusa között az ÁVH fogságában volt. 1954. január 15-én kényszernyugdíjazták.
Kéziratban vannak regényei, körülbelül 20 színdarabja, versei, elbeszélései, imái és prédikációi. A műkedvelők előadták néhány színművét.
Álnevei: Georgius, Markos Pál, Dervis, Tass.
Művei[szerkesztés]
- Seholsincsország. Budapest, Athenaeum, 1935
- Tuntematon maa. Helsinki, Gummerus, 1937. (A Seholsincsország finn kiadása)
- Liplop Pali. Budapest, Athenaeum, 1939
- A szomjúfalvi tanítóválasztás: Derűs színjáték a magyar falu életéből egy felvonásban. Kókai Lajos Kiadása, Budapest, 1941.
- A láthatatlan szélmalom. Athenaeum.
- A holdak szigete. Budapest, Athenaeum, 1944
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a szekszárdi állami halotti akv. 194/1966. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 82-83. old.
- Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében. In: Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011) 287. old.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Tolnai Népújság, 2011. április 29. / 99. szám, 13. old.
További információk[szerkesztés]
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Bánáti Zoltán - Magyar Sándor - Stallenberger József: Szemelvények a Tolna megyei Váralja község történetéből 1270-1990. Váralja Község Polgármesteri Hivatala, Váralja, 1991.
