Ivanjska (Bosanska Krupa)
| Ivanjska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanska Krupa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 309 fő[1] |
| Népsűrűség | 15,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,14 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 34″, k. h. 16° 13′ 48″Koordináták: é. sz. 44° 59′ 34″, k. h. 16° 13′ 48″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ivanjska szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 36, közúton 57 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 15, közúton 21 km-re északkeletre, az Una völgyétől északra levő dombos, erdős, patakvölgyek által szabdalt területen fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 614 | 291 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 13 | 1 |
| Egyéb | 5 | 17 |
| Összesen | 633 | 309 |
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már ősidők óta akott hely volt. Területén véletlenszerűen újkőkori (kőbalta és kőkalapács töredékét) és a kora bronzkori leleteket is találtak.[4] A település ama régi római út mentén fekszik, amely az Adriai-tengert a Dunával összekötve Salonától Sisciáig haladt. Környékén több helyen is megtalálhatók az ősi épületek romjai. Az ivanjskai Rajinovača-hegy lábánál római katonák sírjait tárták fel. A sírokban emberi csontok mellett római pénzt, szablyát és egyéb római kori tárgyakat is találtak.[5] A római temető legnagyobb része sajnálatos módon a homokbányászat miatt megsemmisült.[4]
Ivanjska közelében található egy "Kloštar" nevű rom, amely a régi otoki ferences kolostor maradványa. Az említett kolostor igen tekintélyes volt, és az egyik legnagyobb a horvátországi Cetinje körzetében található 29 kolostor közül. Otokon 1532-ben, 1533-ban és 1559-ben is tartottak ferences rendi gyűléseket. Az 1562-ben a szamobori Szent Lénárd-kolostorban tartott nagygyűlésen választották meg Otoki Ferenc testvért a ferences rendtartomány főnökévé.[5] A középkori kolostor valószínűleg a török hódítás során, 1575 és 1578 között pusztult el. Ekkor sokan vándoroltak ki az északi horvát vidékekre. A törökök a lepusztult területre Limből és Ibarból telepítettek be szerb családokat. A 18. században újabb népességnövekedés következett be a szomszédos Otok területén, így a lakosság Ljusina és Ivanjska irányába terjeszkedett, az 1871-től 1878-ig tartó időszakban újra kisebb számú ortodox népesség vándorolt be Otok tágabb területére. A mai nép többsége a közeli szerb falvakhoz hasonlóan a 19. században érkezett Likából és Dalmáciából. Az osztrák-magyar uralom idején Ivanjska is Otok község területéhez tartozott. 1958-ban Otok község többi településével együtt Bosanska Krupa községhez csatolták.[5] A boszniai háború során a lakosság nagy része elmenekült, melynek következtében a népesség kevesebb, mint a felére csökkent.
Nevezetességei[szerkesztés]
Középkori kolostor maradványai a Kloštar nevű helyen.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ a b c Historija Bosanske Otoke. boskrupa.ba . (Hozzáférés: 2024. február 4.)
További információk[szerkesztés]
- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja
