Drenova Glavica
| Drenova Glavica | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanska Krupa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő[1] |
| Népsűrűség | 43,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Drenova Glavica falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 25, közúton 40 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, az Una völgyében, a folyó két partján fekszik. Az Una feletti karsztsíkságról meredek oldalú patakvölgy választja el. A település ebben a meredek oldalú völgyben található. Főbb vízforrásai: a Puhačino Vrelo, a Plandište, a Točak és a Džajića Potok. A település a lejtők mentén két részre oszlik: Brdo és Drenova Glavica falvakra.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 153 | 2 |
| Bosnyák | 220 | 225 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 26 |
| Összesen | 376 | 253 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu nevét a somfáról kapta, amelyből sok van a környéken. A név második tagja a falu feletti 274 méter magas Glavica nevű magaslatról származik. Drenova Glavica és Veliko Badić határán fekszik Gradina, ahol egy régi település maradványai láthatók.[3]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Krupa község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vasúti híd az Unán
- A településen a šabići muszlim gyülekezetnek imaháza és muszlim iskolája áll, melyet Rešid Šabić özvegye, Senija adományozott.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=11428".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- 1 2 "Poreklo prezimena, selo Drenova Glavica (Bosanska krupa)". poreklo.rs. Hozzáférés: 2025. február 1.
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. január 30.
- ↑ "Vakufi u Bosni i Hercegovini - Zbornik radova – Vakufi na području Bihačkog muftijstva - Vakuf džemata Šabići" (PDF). vakuf.ba. Hozzáférés: 2024. február 7.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja Archiválva 2024. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

