Iszthmoszi játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az iszthmoszi játékok az ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, április–május fordulóján Poszeidón és Melikertész tiszteletére. A Melikertész-vonal föníciai hagyományokra utal, akiknél Melkart jelentős istenség volt. Talán föníciai kereskedők alapították a játékokat Melkart tiszteletére, amiből a görög hagyomány Melikertészt kreált. Mivel isteni jellemzője ezzel megszűnt, Melkart helyére Poszeidón került.

A környékbeliek szerint i. e. 580-ban szervezték újjá Küpszelosz korinthoszi türannosz utódai. Az athéniak szerint a játékokat Thészeusz alapította, a korinthosziak szerint Sziszüphosz. A versenyek léteztek már az i. e. 7. században is helyi jellegű rendezvényként, de valamikor az i. e. 570-es évekbeni újjáalakítása során összgörög jelentőséget kapott és felvették a pánhellén játékok körforgásába.

A játékok győztesei eredetileg zellerlevélből font koszorút kaptak, majd a római korban a mandulafenyő örökzöld gallyaiból összeállított diadémet kaptak jutalmul. Ez utóbbi Poszeidón tiszteletét mutatja.

Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány rítusokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]