Iris Apfel
| Iris Apfel | |
| Született | Iris Barrel 1921. augusztus 29.[1] Queens |
| Elhunyt | 2024. március 1. (102 évesen)[1] Palm Beach[1] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Alden Manor Elmont (Beth David) Cemetery[2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Iris Apfel témájú médiaállományokat. | |
Iris Apfel, született: Barrel (New York, Queens, 1921. augusztus 29. – Palm Beach, 2024. március 1.) amerikai üzletasszony, belsőépítész és divatikon. 1950–1992 között férjével, Carllal együtt üzletelt, és textilipari karriert futott be. Nyugdíjba vonulása után elismerést váltott ki a Metropolitan Művészeti Múzeumban 2005-ben rendezett kiállítása, amelyen saját ruháit és kiegészítőit állították ki. 2019-ben, 97 évesen szerződést kötött az IMG modellügynökséggel. 2014-ben bemutatták életrajzi filmjét Albert Maysles rendezésében.
Fiatalkora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Iris Barrel néven született a New York-i Queensben 1921. augusztus 29-én.[3] Apjának, Samuel Barrelnek üveg- és tükörüzlete volt, míg orosz származású anyja, Sadye egy divatbutikot vezetett.[4] Szülei zsidó származásúak.[5] Bár szüleivel és nagyszüleivel egy farmon nőtt fel, gyakran metrózott, hogy felfedezze Manhattant, ahol beleszeretett Greenwich Village-be.[6] Már gyermekkorától kezdve a város régiségboltjait járta, ahol antikvitásokat vásárolt, s ezekkel alapozta meg a világ minden tájáról származó ékszergyűjteményét.[3]
A New York Egyetemen művészettörténetet tanult, majd a Wisconsin Egyetem művészeti iskolájába járt.[7]
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiatal nőként a Women's Wear Daily című lapnál dolgozott, ahol heti 15 dollárt keresett. Emellett Elinor Johnson belsőépítész mellett gyakornokoskodott, akivel eladásra szánt lakásokat alakított át, s eközben csiszolta a ritka tárgyak beszerzéséhez való tehetségét.[6] Robert Goodman illusztrátor asszisztense is volt.[4]
1948. február 22-én férjhez ment Carl Apfelhez (1914. augusztus 4. – 2015. augusztus 1.).[8] Két évvel később, 1950-ben elindították az Old World Weavers textilipari céget, amelyet 1992-es nyugdíjba vonulásukig vezettek. A pár a 17., 18. és 19. századi szövetreprodukciókra specializálódott, és évente kétszer Európába utaztak, hogy olyan textíliákat keressenek, amelyeket az Egyesült Államokban nem tudtak beszerezni.[9] Az üzlet New York-i bemutatóterme a 115 East 57th Street-en volt Manhattanben.[9] Pályafutása során Iris Apfel számos dizájn-restaurációs projektben vett részt, többek között kilenc elnöknek is dolgozott a Fehér Házban: Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon, Ford, Carter, Reagan és Clinton.[9] Úgy találta, hogy a Fehér Ház megbízásai az Old World Weaver ügyfelei közül a legkönnyebbek közé tartoztak, mivel általában csak azt akarták megismételni, ami korábban is az adott helyen volt.[6] Apfel szerint az egyetlen kivétel Jacqueline Kennedy volt, akire így emlékezett vissza: „Egy nagyon híres párizsi tervezőt alkalmazott, hogy feldobja a házat, és igazán franciássá tegye, azonban a tervezői csapat megőrült. Ezután ki kellett dobnunk az egészet, és mindent elölről kellett kezdenünk. De Nixon asszonyt szerettem. Ő kedves volt.”[6]
Üzletük révén a házaspár beutazta a világot, ahol Apfel nem nyugati, kézműves ruhadarabokat is vásárolt. Ezeket a ruhákat viselte ügyfelei előkelő partijain.[10]
2005. szeptember 13-án a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum bemutatta az Iris Apfel stílusáról szóló kiállítást Rara Avis (Ritka madár): A tiszteletlen Iris Apfel címmel. Ez volt az első alkalom, hogy a múzeum egy olyan személy ruháit és kiegészítőit bemutató kiállítást rendezett, ahol a személy nem tervező volt.[11] A tárlat sikerét mutatja, hogy később az ország több városába is elvitték.[12][13][14]
2011-ben az austini Texasi Egyetem textil és ruházati tanszékének vendégprofesszora lett.[15]
2016-ban szerepelt a francia DS 3 televíziós reklámjában,[16] és ő volt az ausztrál Blue Illusion márka arca.[17] 2016 márciusában bejelentette, hogy együttműködik a WiseWear technológiai startuppal.[18][19] 2018-ban Iris Apfel címmel életrajzi könyvet adott ki a HarperCollins kiadónál: Accidental Icon (Véletlen ikon) címmel.[11]
2019-ben, 97 évesen modellszerződést kötött az IMG globális ügynökséggel.[11] Látva, hogy gyakran keresik meg szereplésekkel, Tommy Hilfiger bátorította, hogy írjon alá hivatalos képviseletet.[20]
Öröksége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tanácsadói és tudományos szerepkörei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apfel 2012-ben, 90 évesen az austini Texasi Egyetem vendégprofesszora volt.[21]
Tanácsokat adott és előadásokat tartott a stílusról és más divattémákról. 2013-ban a The Guardian az ötven „50 év felettiek legjobban öltözöttje” közé sorolta.[22]
Dokumentumfilmek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apfel a főszereplője Albert Maysles Iris című dokumentumfilmjének.[23][24][25][26] A filmet 2014 októberében mutatták be a New York-i Filmfesztiválon, majd 2015-ben a Magnolia Pictures megvásárolta amerikai moziforgalmazásra.[27]
Apfel szerepelt az If You Not in the Obit, Eat Breakfast című dokumentumfilmben, melyet 2017 -ben mutattak be.[28][29]
Barbie baba
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2018-ban a Mattel készített egy Barbie babát Apfel képmására, így ő lett a legidősebb személy, akiről valaha is Barbie-t mintáztak.[30] Az Apfel könyvével együtt megjelent Barbie nem volt megvásárolható, de a Mattel két "Styled by Iris Apfel" Barbie babát is készített, amelyek kereskedelmi forgalomba kerültek.[9]
Díjai, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2016. június 7-én átvehette a Women Together különdíját a 12. Women Together gálán az ENSZ székházában, New Yorkban.
- 2016. novemberében a divat területén végzett munkájáért megkapta a Women's Entrepreneurship Day Pioneer Award díjat a New York-i ENSZ-ben.
- A The New Jewish Home[31] 2017-es Eight over Eighty gálájának díjazottja volt.
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Apfel házaspárnak nem voltak gyermekei, részben azért, mert a munkájuk miatt sokat kellett utazniuk: nem akarta, hogy a gyerekeket dajka nevelje.[6]
Irisnek és férjének, Carlnak volt egy közös kedvenc illata: Yatagan by Caron.[32]
68 évig élt házasságban. Férje 2015. augusztus 1-jén, 100 éves korában halt meg.[33]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "www.nytimes.com/2024/03/01/fashion/iris-apfel-dead.html". Hozzáférés: 2024. március 2.
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. november 18.
- 1 2 Vargas, Chanel (2017. november 1.). "Iris Apfel and Her Husband Carl's Adorable Love Story". Town & Country (amerikai angol nyelven). 2021. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 18.
- 1 2 Hodson, Heather (2007. március 3.). "Anything goes". The Daily Telegraph. London. 2018. október 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. április 2.
- ↑ "Iris Apfel: a Jewish Collector of Great Style". The Jewish Daily Forward. 2009. november 20. 2016. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 27.
- 1 2 3 4 5 Conner, Megan (2015. július 19.). "Iris Apfel: 'People like me because I'm different'". The Guardian (angol nyelven). 2021. április 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. április 18.
- ↑ "Biography". businessoffashion.com. The Business of Fashion. 2019. április 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 28.
- ↑ Carl Apfel Archiválva 2017. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. findagrave.com, retrieved July 22, 2017.
- 1 2 3 4 Clifford, Catherine (2018. március 30.). "Iris Apfel: 10 life lessons from a 96-year-old who is probably cooler than you". CNBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 1.
- ↑ Hodson, Heather. "Anything goes". telegraph.co.uk. 2018. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 2.
- 1 2 3 Dixon, Emily (2019. február 6.). "Iris Apfel signs contract with IMG". CNN Style (angol nyelven). 2019. február 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. február 7.
- ↑ "Rara Avis: Selections from the Iris Barrel Apfel Collection" (Press release).
- ↑ "Norton Museum of Art Event Info". museumsusa.org. 2016. április 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 27.
- ↑ "PEM - Rare Bird of Fashion: The Irreverent Iris Apfel « Exhibits". 2009. október 16. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ Freehill, Lynn (2012. január 2.). "Rare Bird of Fashion--and Academia". The Alcalde. 2017. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 12.
- ↑ "Iris Apfel Does a Cool Car Commercial for the DS3 Facelift". Autoevolution. 2016. március 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 28.
- ↑ Jenni Ryall (2016. február 24.). "94-year-old fashion icon Iris stars in campaign for Australian fashion brand". Mashable. 2016. április 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 27.
- ↑ "Wisewear". Wisewear. 2017. július 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 26.
- ↑ "An Inside Look: WISEWEAR x IRIS Launch Party". Blog.wisewear.com. 2016. március 31. 2017. augusztus 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 26.
- ↑ Lockwood, Lisa (2019. január 31.). "IMG Signs on Iris Apfel: The 97-year-old tastemaker will be represented by the agency for modeling, endorsements and appearances". WWD: Women's Wear Daily.
- ↑ Staff Writer (2012. január 5.). "Rare Bird of Fashion—and Academia". utexas.edu. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 27.
- ↑ Cartner-Morley, Jess (2013. március 28.). "The 50 Best-dressed over 50s". The Guardian. 2018. június 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 11.
- ↑ "Iris Apfel is the Goddess of style" Archiválva 2016. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Toronto Star, November 11, 2016, Leanne Delap.
- ↑ Warburton, Sophie (2011. augusztus 26.). "Victoria's Secret News". The Daily Telegraph. 2015. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 30.
- ↑ "First look: Iris Apfel film". elleuk.com. 2013. október 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 27.
- ↑ "Un documentaire sur Iris Apfel". Vogue (francia nyelven). 2015. január 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 27.
- ↑ "Magnolia Pictures Acquires 'Iris,' Albert Maysles' NYFF Documentary". 2014. október 24. 2015. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 9.
- ↑ "'If You're Not in the Obit, Eat Breakfast,' a Celebration of Vitality After Age 90 Hosted by Carl Reiner, Debuts June 5, Exclusively on HBO". TVWeek. 2017. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 26.
- ↑ 39 forlife (2017. április 10.). "Experts share advice on aging gracefully in new HBO documentary". 39 for Life. 2019. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 26.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Gonzales, Erica (2018. március 28.). "Iris Apfel Just Became the Oldest Person to Have a Barbie Made After Her". Harper's BAZAAR (amerikai angol nyelven). 2019. február 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 7.
- ↑ https://jewishhome.org/
- ↑ "Life Lessons with Iris Apfel". Coveteur: Inside Closets, Fashion, Beauty, Health, and Travel (angol nyelven). 2014. április 7. Hozzáférés: 2021. május 1.
- ↑ ""Carl Apfel," Hollywood Reporter". 2015. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 27.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Iris Apfel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.