Ian Paisley
| Ian Paisley | |
| Észak-Írország 2. kormányfője | |
| Hivatali idő 2007. május 8. – 2008. június 5. | |
| Előd | David Trimble |
| Utód | Peter Robinson |
| Született | 1926. április 6.[1][2][3][4][5] Armagh, Észak-Írország |
| Elhunyt | 2014. szeptember 12. (88 évesen)[6][1][2][3][4] Belfast[7] |
| Sírhely | Ballygowan |
| Párt | Demokratikus Unionista Párt |
| Szülei | Isabella Turnbull J. Kyle Paisley |
| Házastársa | Eileen Paisley (* 1934) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | tiszteletes, politikus |
| Iskolái | Union School of Theology |
| Halál oka | szívizombántalom |
| Vallás | presbiteriánizmus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ian Paisley témájú médiaállományokat. | |
Ian Richard Kyle Paisley (Armagh, 1926. április 6. – Belfast, 2014. szeptember 12.[8]) északír tiszteletes, politikus, a protestáns Demokratikus Unionista Párt elnöke (1971–2008), tartományi kormányfő (2007–2008).
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ifjúsága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A politikában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mint evangelikál lelkész az 1950-es években saját egyházat alapított. Szélsőséges kirohanásai miatt vált ismertté, amikor katolikus papokat vádolt meg azzal, hogy az IRA-nak fegyvereket osztogatnak. Ekkor kezdődött politikai karrierje is, amely gyorsan ívelt felfelé. Az 1970-es években vezető szerepe volt a katolikus–protestáns kormány elleni megmozdulásokban, megnyilvánulásai miatt börtönben is ült. Eleinte csak pártján belül került egyre magasabb pozíciókba, azonban 1979-ben Európai parlamenti képviselő lett. Már első napján botrányosan viselkedett, amikor az Európa Tanács ír elnökét folyamatos bekiabálásokkal zavarta meg beszéde közben, de a legnagyobb nemzetközi felháborodást mégis az váltotta ki, amikor 1988-ban II. János Pál pápát antikrisztusnak nevezte az Európai Parlamentben.[9] 1998 áprilisában – a Sinn Féin bevonása miatt tiltakozva – nem vett részt a nagypénteki béketárgyalásokon, az egyezményt nem írta alá. Ellenállását 2007-ben feladva,[10] kiegyezett Gerry Adamsszel – az IRA politikai szárnyának, a katolikus – Sinn Féin vezetőjével és egységkormányt alakítottak.[11] A pártelnöki tisztét 2008. május 31-én átadta Peter Robinsonnak, aki júniusban a kormányfői posztot is átvette tőle.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Nationalencyklopedin" (svéd nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. augusztus 12..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ Former first minister and DUP leader Ian Paisley has died (angolul)
- ↑ Ambrus Judith: Aki történelmet csinált – Búcsúzik az északírek első embere. Egy korszak vége Archiválva 2011. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. május 3.
- ↑ Tálas Andrea: Arcok a múltból. In.: HVG. XXX. évf., 15. (1507.) sz., 30. p. – 2008. április 12.
- ↑ Tálas Andrea: Az északír béke tíz éve. Jubileumi nyugalom. In.: HVG. XXX. évf., 15. (1507.) sz., 30. p. – 2008. április 12.
- ↑ 40 év után leköszön az északír ’’Dr. No’’[halott link] URL hozzáférés – 2008. június 8.
|
előző kormányfő: |
északír kormányfő |
következő kormányfő: |
- Északír politikusok
- Az Egyesült Királyság európai parlamenti képviselői
- Európai parlamenti képviselők 1979–1984
- Európai parlamenti képviselők 1984–1989
- Európai parlamenti képviselők 1989–1994
- Európai parlamenti képviselők 1994–1999
- Európai parlamenti képviselők 1999–2004
- 1926-ban született személyek
- 2014-ben elhunyt személyek
- Protestáns egyházi személyek
- Bebörtönzött politikusok
- Bebörtönzött egyházi személyek