I. Tomiszláv horvát király
| I. Tomiszláv | |
| Trpimir-házi Tomiszláv | |
 | |
| Dalmát Horvátország hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 910 – 925 | |
| Elődje | Muncimir |
| Utódja | nincs |
| Horvát Királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 925 – 928 | |
| Elődje | nincs |
| Utódja | II. Trpimir |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimir-ház |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 928 Salona ? |
| Édesapja | Muncimir |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Tomiszláv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Tomiszláv (horvátul Tomislav, ? – 928) a Horvát Királyság első királya.
Tomiszláv 910-től haláláig uralkodott, kezdetben mint a Horvát Fejedelemség fejedelme, 925-ben X. János pápa egy levele királynak (rex Croatorum) nevezi, de formális koronázásról nincs említés. Ha történt ilyen, nem tudjuk, mikor.[1]
A horvát államok egyesítése
Valószínűleg Muncimir, Dalmát Horvátország hercegének fia volt, a Trpimir-ház egyik kiemelkedő tagja. Uralkodása idején a horvát állam területe jelentősen megnövekedett Bosznia és Dalmácia irányában. A horvát történészek a Dráváig terjedő államról beszélnek, ezt azonban a magyar történészek nem fogadják el. Utóbbiak szerint a magyarok Braszlav fejedelemségének megdöntése után elfoglalták és birtokukban tartották a Szlavóniai Fejedelemség területét. VII. Kónsztantinosz bizánci császárnak A birodalom kormányzásáról írt műve szerint a magyarokat a tengerparti horvátoktól a hegyek választották el és nem a Dráva vagy a Száva folyó, vagyis a Száva völgye a Magyar fejedelemség része volt már a 10. században is.[1] A tengerparton a királyság befolyása az Isztriától a Drina folyóig terjedt.
Nagy Simeon seregének szétverése
Bizánci forrásokból tudjuk, hogy Tomiszláv sikeres háborúkat viselt a hatalma csúcspontján járó bolgár birodalom ellen. Egy nagy támadásra a Tomiszláv halála előtti években került sor (a történészek véleményei a valószínű időpontról 925 és 928 közt szóródnak). A hadjárat a bolgár sereg katasztrofális vereségével végződött (szinte mindenki meghalt), és néhány nappal később meghalt Nagy Simeon bolgár cár is (állítólag a vereség hírére, szívrohamban).
A források szerint Tomiszláv hadereje 100 ezer gyalogosból, hatvanezer lovasból és 180 hadihajóból állt.
Horvát történészek olyan forrásokról is tudnak, amelyek szerint Tomiszláv többször megverte a szomszédos magyarokat is. Anonymus ugyanakkor arról ír, hogy Lehel és Bulcsú vezérek jelentős területeket foglaltak el Horvátországban. Vannak olyan vélemények is azonban, amelyek szerint a magyar kalandozók elkerülték a vitéz katonák védte déli hegyeket és a horvát területek különben sem estek nekik útba sem nyugati, sem itáliai portyázásaik során.
Jelentősége
Alakja rendkívüli fontossággal bír a horvát nemzeti öntudat számára, hiszen a nemzeti emlékezet személyéhez, mint egy erős és független Horvátország urához tud visszanyúlni a függőség évszázadainak sorozatán túl.
A horvát források rendkívül erősnek mondják a Tomiszláv megteremtette királyságot. Sok a bizonytalanság azt illetően, mennyire volt erős dinasztiája uralkodása idején a bizánci (illetve a magyar) befolyás. Mindenesetre az, hogy Tomiszláv a pápától kért és kapott koronát, azt jelzi, hogy a bizánciak ereje a régiónak ebben a részében Tomiszláv idejében jelentősen meggyöngülhetett. A nyugati orientáció következménye az is, hogy Horvátországban a latin írás terjedt el, kiszorítva a cirill írást.
A szomszédos Szerbiával kontrasztban a nyugati orientáció Tomiszláv után végigkíséri a horvát történelmet, de Tomiszláv még nem teszi véglegessé. Négy évtizeddel uralkodását követően utóda, Drziszláv már a megerősödő bizánci birodalomtól kapta meg a királyi hatalom jelképeit [1].
Lásd még
Külső hivatkozások
- Honlap a királyról (horvátul) és (angolul)
- Tomiszlávról a hbzup.com-on (horvátul)
- Horvátország a 10. és 11. században, térképek Šišić történész könyvéből
- Győzelem Simeon ellen (Journal of Croatian Studies, I, 1960, pp 32-43) (angolul)
Források
| Előző uralkodó: Muncimir |
 |
Következő uralkodó: II. Trpimir |
