Ugrás a tartalomhoz

I. Ruszudani grúz királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ruszudani
Bagrationi Ruszudani
[[Fájl:
The empress
|210px|Ruszudani királynő portréja korabeli írások alapján.]]
Ruszudani királynő portréja korabeli írások alapján.

Grúziai Királyság királynője
რუსუდანი
Uralkodási ideje
1223. 1245.
ElődjeIV. György
UtódjaVI. Dávid (Narin)
Életrajzi adatok
UralkodóházBagrationi-dinasztia
Született1195
Elhunyt1245. (50 évesen)
Tbiliszi
NyughelyeSzent György Székesegyház, Gelati
ÉdesapjaDávid Szoszláni címzetes grúz király (–1207)
ÉdesanyjaI. Tamar grúz királynő (1160 körül–1213)
Testvére(i)IV. György grúz király
HázastársaMuhammad Mugith-ud-Din Turkán Sah/Gijász ad-Din (Demeter) erzurumi szeldzsuk herceg
Gyermekei1. Dávid (1225 körül–1293)
2. Tamar (Gürcü Hatun) (1228 körül–1286 körül)
I. Ruszudani aláírása
I. Ruszudani aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ruszudani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Ruszudani[1] (1195Tbiliszi, 1245) vagy Ruszudan, grúzul: რუსუდანი. Grúzia királynője. Uralkodott 1223-tól 1245-ig. A Bagrationi-dinasztia tagja.

Élete

[szerkesztés]

I. Tamar grúz királynő és Dávid Szoszláni lánya. Bátyja, IV. György grúz király halála után foglalta el a trónt 1223-ban, miután annak fia, Dávid Bagrationi nem törvényes házasságból született, és ez elvileg kizárta őt a trónöröklésből, de ennek ellenére sem mindenki értett egyet egy újabb nőuralommal. A mongol fenyegetés miatt Ruszudani egy szeldzsuk herceghez, a Grúz Királyságnak hűbéres Erzurum emírjének, Togril Sahnak a fiához ment feleségül 1224-ben, akit egyes források szerint Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sahnak vagy csak a címe alapján Gijász ad-Dinnak hívtak,[2] Férje a házasságával áttért a keresztény hitre. Dumin–Grebelsky (1996) szerint a Demeter nevet kapta a keresztségben. A Szeldzsuk-dinasztia 1292-ig uralkodott Grúziában, de Imeretiben egészen a XV. századig fennmaradtak, mikor átadták a helyüket az eredeti uralkodóháznak, a Bagrationi-dinasztiának, mely női ágon a Szeldzsuk-ház folytatója volt.[3] Az ő uralkodása alatt szállták meg az országot a mongolok, és foglalták el Tbiliszit 1236. március 9-én. A királynő ezért a nyugat-grúziai Kutaiszibe helyezte át a székhelyét.

Ruszudani királynő pénzérméje, 1230.

Fiát, Dávid Narint 1230-ban királlyá koronáztatta Kutaisziben. Unokaöccsét, Dávid Ulut, akit ellenfelei fel akarták léptetni a királynő ellen, vejéhez, II. Kajhuszrau rúmi szultánhoz küldte, és meghagyta neki, hogy erős őrizet alatt tartsa. A mongolok, hogy megkülönböztessék a két, azonos nevű, kis grúz herceget, Ruszudani fiának a Narin melléknevet adták, melynek jelentése: okos, míg elhunyt bátyja fiát az Ulu megkülönböztető névvel illették, melynek jelentése: nagy. Ruszudani fiát a mongol nagykán, Ögödej udvarába küldte túszként, ahol nagyon jól bántak vele, de a királynő halálát állítólag a fia iránti aggódás okozta. Gelatiban, a Szent György Székesegyházban van eltemetve.

Halála után mind a fia, mind pedig az unokaöccse egyszerre uralkodott mongol fennhatóság alatt. Utódai később Nyugat-Grúziát uralták csak, Imereti Királyság királyaiként egészen 1810-ig, a királyságnak az Orosz Birodalomba való bekebelezéséig.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A grúz nyelv ergatív nyelv, így szótári alapalakban a főnevek az abszolutívusz eset ragját viselik magukon, melynek a ragja -i. A nem ergatív nyelvekre is jellemző lehet, hogy hasonlóan a grúzhoz, a szótári alapalak is jelölt esetraggal rendelkezzen, mint ahogy például a latin nyelvben látható. A latinban a nominatívusz ragja a szótári alak, l. például Caucas-us, viszont abban ingadozás van a nyelvek között is, hogy az esetraggal jelölt eredeti alakot vegyék át és használják, vagy a toldalék nélkülit: l. angol: Caucasus, francia: Caucase, orosz: Кавказ (betűhív átírásban: kavkaz) vagy a magyar: Kaukázus. Ezért fordul elő, hogy például számos grúz személynév esetében ingadozás van az -i-vel jelölt és az -i nélküli alakok használta és előfordulása között, l. például Bagrationi/Bagration, Dadiani/Dadian, Muhrani/Muhran. A -vili (jelentése: 'fiú, fia') végű családnevek esetében viszont, mint például Dzsugasvili vagy Szaakasvili vagy pl. a grúz főváros mai alakjának esetében: Tbiliszi (de a régi formából elmaradt az -i: Tiflisz), az -i esetrag sohasem maradhat el. E grúz női név esetében is előfordul ingadozás: Ruszudani/Ruszudan, de az eredeti alaknak mindenképpen a Ruszudani (რუსუდანი) tekinthető. Vö. Aronson (1982).
  2. L. Christopher Buyers: The Royal Ark/The Bagrationi Dynasty – 2014. május 5. Más források nem említik a nevét, mint pl. Toumanoff (1990).
  3. L. Christopher Buyers: The Royal Ark/Imereti/The Seljuk Dynasty – 2014. május 5.

Irodalom

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990

Szépirodalom

[szerkesztés]
  • Abasidze, Grigol: A koronás csábító, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Nyelvészeti szakirodalom

[szerkesztés]
  • Aronson, Howard: Georgian: A Reading Grammar, Columbus, Ohio, Slavica, 1982. (Grúz nyelvtan a grúz történelemre és kultúrára épülő szövegeken keresztül)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Előző
IV. György Lasa
Grúzia királya
1223 – 1245
Következő
VI. Dávid Narin
VII. Dávid Ulu