I. Nebirierau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Nebiriau
előd
egyiptomi fáraó
utód
Montuhotepi
XVI. dinasztia
II. Nebiriau

Nebiriau tőrje (JE 33702)
Nebiriau tőrje (JE 33702)

Uralkodása i. e. 1627–1601
Prenomen
<
N5sM13Y1
n
>

Szeuadzsenré
Nomen
<
nbir
Z4
r
F40
>

Nebiriau
A torinói királylistán:
<
ranbir
y
AwZ7mDAt
Z2
>

nb-ỉrỉ-r-3w-rˁ
Nebiriauré
A karnaki királylistán:
<
raswADmDAt
n
>

Szeuadzsenré
Gyermekei II. Nebiriau (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Nebiriau témájú médiaállományokat.

I. Nebiriau (uralkodói nevén Szeuadzsenré) az ókori egyiptomi XVI. dinasztia egyik uralkodója volt, a második átmeneti kor idején. Székhelye Théba volt.

Uralkodása[szerkesztés]

A torinói királylista 26 évnyi uralkodási időt tulajdonít neki, és feljegyzi, hogy a trónon II. Nebiriau követte, aki talán a fia volt.[1] A nevét viselő pecsétek mind agyagból vagy frittből készülnek, nem a megszokott szteatitból, ami arra utal, uralkodása alatt nem indultak bányászexpedíciók Egyiptom keleti sivatagába.[2] Két pecsétje került elő Listből, amely ebben az időben a hükszoszok uralma alá tartozott; lehetséges, hogy ez arra utal, ebben az időben diplomáciai kapcsolatok álltak fenn a thébai dinasztia és a hükszoszok között, bár ez bizonytalan.[3]

Említései[szerkesztés]

A torinói papirusz és a pecsétek mellett Nebiriau neve ismert az ún. jogi sztéléről is. Ez a Nebiriau első uralkodási évére datált adminisztratív dokumentum ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (katalógusszám: JE 52453).[4] Szintén ebben a múzeumban található egy rézből készült tőr Nebiriau uralkodói nevével; ezt Flinders Petrie fedezte fel Hu temetőjében az 1890-es évek végén.[5][6] Nebiriaut Maat istennővel együtt ábrázolja egy kisméretű sztélé, amely ma a bonni egyiptológiai gyűjtemény része.[7]

Nebiriau uralkodói neve, a Szeuadzsenré a fáraók szokásos címének minősülő „jó isten” és az elhunytakat jelölő „igazhangú” jelzők kíséretében jelenik meg Harpokratész isten egy bronz szobrocskáján (Egyiptomi Múzeum, JE 38189), más királyi nevekkel együtt, melyek közül kettő – Jahmesz és Binpu – úgy tűnik, a XVI. dinasztiát nem sokkal később felváltó XVII. dinasztia hercegeihez tartozik. A szobrocskán említik „a jó isten, Noferkaré, az igazhangú” nevét is; ő valószínűleg Nebiriau feltételezett fia és örököse, II. Nebiriau. A szobrocska nyilván jóval későbbi a rajta említett személyek koránál, mivel Harpokratész kultusza a ptolemaida korban jelent meg, vagyis körülbelül 1500 évvel azután, hogy a szobron említett személyek éltek.[8]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
sM13N17
N17
Srxtail2.svg
s.w3ḏ-t3.wỉ
„Aki felvirágoztatja a Két Földet”
Nebti-név
G16
R8L1Z3
nṯr-ḫpr.w
„Isteni átalakulású”
Arany Hórusz-név
G8
G8F35N28
nfr-ḫˁ
Noferha
„A tökéletes megjelenésű”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
N5sM13Y1
n
Hiero Ca2.png
s.w3ḏ-n-rˁ
Szeuadzsenré
„Akit virágoztat fel”[9]
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
nbir
Z4
r
F40
Hiero Ca2.png
nb-ỉrỉ-r-3w
Nebiriau
„Mindennek a birtokosa”[10]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nebiryraw I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Ryholt, Kim. The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period (=Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20). Copenhagen: Museum Tusculanum Press (1997. október 27.). ISBN 87-7289-421-0 , pp. 155, 202
  2. Ryholt, pp. 159-60
  3. Ryholt, p. 162
  4. Lacau, Pierre (1949). „Une stèle juridique de Karnak”. Annales du Service des Antiquités de l'Égypte. Supplément 13.  
  5. Petrie, Flinders (1901). Diospolis Parva, the cemeteries of Abadiyeh and Hu, 1898-9, pl. 32, n. 17
  6. Ryholt, p. 178, n. 639
  7. Pieke, Gabi (ed.) (2006) Tod und Macht, Jenseitsvorstellungen in Altägypten, Bonn, fig. on p.61
  8. Redford, Donald B.. Pharaonic king-lists, annals and day-books: a contribution to the study of the Egyptian sense of history. Mississauga: Benben Publications (1986. október 27.). ISBN 0920168078 , p. 55
  9. Titulary. [2008. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
  10. Leprohon, Ronald J. (2013). The great name: ancient Egyptian royal titulary. Writings from the ancient world, no. 33. Atlanta: Society of Biblical Literature. ISBN 978-1-58-983736-2, p. 84

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Nebiryraw I
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Nebirierau témájú médiaállományokat.