Huss Richárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Huss Richárd
Született 1885. február 2.
Beszterce
Elhunyt 1941. február 14. (56 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • filológus
  • újságíró
  • nyelvész
  • germanista
  • művelődéstörténész
Tisztsége professzor (1907–1941)
Iskolái Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1903–1906)

Dr. Huss Richárd (Beszterce, 1885. február 2.Debrecen, 1941. február 14.[1]) erdélyi szász származású nyelvész, művelődés-történész, germanista, filológus. A Luxemburgi Tölgylomb Koronarend, a Tisza István Tudományos Társaság rendes tagja volt. A Luxemburgischer Sprachverein tiszteletbeli, a müncheni Deutsche Akademie levelező, a Svensk–Ungarische Sällskapet külső tagja volt. Az Alemannia Diákszövetség tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Husz Mihály és Budaker Lina voltak.[2] A bécsi és strassburgi egyetemen tanult. Ezután Marburgban, a német nyelvatlasz munkálatait tanulmányozta. 1907-ben a strassburgi egyetemen magántanár lett. 1908–1910 között Nancyban, 1911-ben Bordeaux-ban az egyetem német nyelvi lektora volt. 1912–1913 között a kolozsvári egyetem magántanára volt. 1913-ban a Debreceni Református Kollégium rendkívüli, 1914–1918 között rendes tanára volt. 1914–1918 között a Debreceni Egyetem rendkívüli tanára, 1918-tól nyilvános rendes tanára és a Német Fonetikai Intézet alapító igazgatója volt. 1934–1935 között az Ungarländische Deutsche Volksbildungsverein elnökhelyettese volt. 1935–1938 között a Volksdeutsche Kameradschaft (Népi Németek Bajtársi Szövetsége) társelnöke volt.

Gimnáziumi tanárától – Gustav Kischtől – vette át azt a ma már elavult elméletet, mely szerint az erdélyi szászok luxemburgi eredetűek. Ennek az elméletnek a szellemében közel 30 éven át dolgozott az erdélyi német nyelvatlaszon, de halála megakadályozta befejezését. Részt vett a magyarországi németek kulturális életének vezetésében: a Deutschen Volksboten kiadója volt.

Művei[szerkesztés]

  • Vergeleichende Lautlehre des Siebenbürgisch-Moselfrankisch-Ripuarischen mit den moselfrankischen und wallonischen Mundarten (Nagyenyed-Nagyszeben, 1908)
  • Leid und Freud in Musenarmen (Versek; Leipzig–Hermannstadt, 1909)
  • Az erdélyi német nyelvjárás tanulmányozás mai állása (Budapest, 1913)
  • Siebenbürgisch-deutsches Sprachatlas (Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde; Hermannstadt, 1914)
  • Hände weg! Deutsch–ungerländische Kriegsgedichte aus dem Weltkrieg. 1914–1917. – Ne bánts!… Magyarországi német háborús költészet. (Debrecen, 1917)
  • A gótok háborús költészete. (A debreceni tudományegyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások. 20. Debrecen, 1918)
  • A Nibelungének fejlődése és a pannoniai tradíció. (A debreceni tudományegyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások. 24. Debrecen, 1919)
  • Die Besiedlung des Sachsenlandes in Siebenbürgen. 1 térképmelléklettel (Zeitschrift für Deutsche Mundarten, 1923)
  • Der Name der Germanen (Debrecen, 1924)
  • Luxemburgische Uhrheimatfrage die Siebenbürger Sachsen (Lipcse, 1926)
  • Pfefferkorn. Humanizmus és reformáció (Debrecen, 1926)
  • Studien zum Luxemburgischen Sprachatlas (Luxemburg, 1927)
  • Die siebenbürgische Landschaft und ihre Sagen. (Jahrbuch der Luxemburgischen Sprachgesellschaft, 1927)
  • A „Tell Vilmos” forrásai.– A természet Schiller „Tell Vilmosában.” – A „Scarniunga” és az „Aqua nigra” nevű folyók mint Walamir pannóniai birodalmának határai (Debreceni Szemle, 1927)
  • Geistesgeschichtlicher Überblick über das Schriftum des Siebenbürger Deutschen. (Vorlesungen. Debrecen, 1929)
  • A „Nemetes” törzs Feistnél (Debreceni Szemle, 1929)
  • Nordsiebenbürgische Sprichwörter (Jahrbuch der Luxemburgischen Sprachgesellschaft, 1930)
  • Az ún. indogermán labiovelárisok kérdéséhez (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1933)
  • Die Familienname Huss in Luxemburg und Siebenbürgen und das Geschlecht der gotisch-altbairischen Huosi (Jahrbuch der Luxemburgischen Sprachgesellschaft, 1933)
  • Goethe halálának 150 éves évfordulójára. Huss Richárd előadása Goethéről (Debrecen, 1933)
  • A nemzeti szociálizmus Németországban és a Nemzeti Liga Magyarországon (Debrecen, 1934)
  • Die Erstürmung der Burg Ofen und die Befreiung Ungarns von der Türkenherrschaft. (Volksbücher der Neuen Heimatsblätter. 1. Pécs, 1936)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Karl Kurt Klein: Richard Huss. Lebensbild eines volksdeutschen Forschers und Kämpfers (Budapest, 1943)
  • Claus Jürgen Hutterer: Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung (Berlin, 1960)
  • A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerkesztette: Benyovszky Pál és Szalacsy Rácz Imre (Debrecen, 1931)
  • Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. Szerkesztette: Madarász Elemér. (Budapest, 1939)
  • Halálhír (Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1941. febr. 15.)
  • Klein, K. K.: Universitätprof. Rudolf Huss zum Gedächtnis (Deutsche Forschungen in Ungarn, 1941)
  • Kalmár S.: Prof. H. R. über die magyarisch–indogermanische Verwandtschaft. (Deutsche Forschungen in Ungarn, 1942)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9