Hory Farkas
| Hory Farkas | |
| Született |
1813. október 30. Kótaj |
| Elhunyt |
1872. október 25. (58 évesen) Magyargyerőmonostor |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Hory Béla |
| Foglalkozása |
költő, lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hory Farkas, névvariáns: Hóry Farkas (Kótaj, 1813. október 30. – Magyargyerőmonostor, 1872. október 25.) költő, református lelkész. Gyarmathy Zsigáné (Hóry Etelka) és Hory Béla(wd) (1845–1909) író, árvaszéki elnök apja, Hory András (1883–1971) diplomata nagyapja.
Pályája[szerkesztés]
Hory András birtokos és Rácz Zsuzsánna fia. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Apja 1819-ben meghalt, és anyja gyermekeivel 1820-ban Erdélybe, Tasnádra költözött testvéréhez, aki vagyonuk egy részét elherdálta. Két évvel később Nagykárolyba, majd egy évvel később Szilágy-Nagyfaluba, megmaradt kisbirtokukra költöztek.
Hory Farkas 1823-tól a zilahi kollégiumban tanult, a gimnáziumot a kolozsvári ev. ref. kollégiumban 1831-ben fejezte be. Utána ugyanitt filozófiai, jogi és teológiai tanulmányokat folytatott. Ocsvay Ferenc barátjával előbb Pestre ment, ahol látogatást tett Vörösmarty Mihálynál, majd Bécsbe utaztak. 1839-ben segédlelkész lett, 1840 októberében magyargyerőmonostori pappá választották, ott is maradt haláláig. Ott a részben már elrománosodott magyarokat nagy erőfeszítéssel igyekezett nemzeti öntudatra ébreszteni.
1842-ben feleségül vette tanítványának testvérét, a nemes családból származott Aumüller Rózát. Az egyház terén kifejtett buzgóságáért 1853-ban tanácsbíróvá, 1858-ban aljegyzővé, 1864-ben főjegyzővé választották. 1863-tól 1871-ig állandóan jelen volt az egyházkerületi zsinatokon, közgyűléseken. Híresek voltak zsinati humoros poémái. Felesége halála (1869) nagyon megviselte, 1872-ben meghalt.
Költeményeivel a Kolozsvári Reményben (1840) és az Athenaeumban(1840) jelentkezett először. Írt cikkeket a kolozsvári Vasárnapi Ujságba (1844–1845; cikkei és költeményei jelentek meg a pesti Vasárnapi Ujságban (1854–1859 többek közt Debreczeni Márton életrajza, Nemes vetély című dicséretet nyert balladája; népdalaival háromszor nyert ugyanott pályadíjat) és más lapokban is. Kötetbe gyűjtött versei Költeményei címmel 1858-ban Kolozsváron jelentek meg.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet: A költészet / A költészet fejlődése c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- Versényi György (1896). Hory Farkas (PDF). Irodalomtörténeti Közlemények 6. (4. füzet), 409-423. o. (Hozzáférés: 2012. november 20.)