Holling (Moselle)

	Holling
	; Holling címere
	; Holling címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Megye	Moselle (1790. március 4. – 1871)
INSEE-kód	57329
Irányítószám	57220
	Népesség
Teljes népesség	438 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	90,12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	4,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 6° 29′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 6° 29′ 48″
	Holling weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Holling témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Holling (németül: Hollingen) település a Nied folyó jobb partján, fekszik Moselle megyében, Franciaországban, a német határtól mindössze 12 km-re. A legközelebbi város a mintegy 35 km-re fekvő Metz. Lakosainak száma 438 fő (2021. január 1.).^[1] Holling Anzeling, Bettange, Freistroff, Gomelange, Rémelfang és Valmunster községekkel határos.

Története[szerkesztés]

A települést először 1196-ban említik Hulingen, majd 1260-ban Holdange néven. Eredetileg a Mettlachi Apátság birtokolta az egyébként Lotaringiához tartozó területet, s így az a Német-római Birodalom része volt. A XVI. század végén a Francia vallásháborúk következtében járvány pusztított a faluban, ami az akkor itt élt 70 családból csak 14-et hagyott életben. Szent Hubertusz tiszteletére emelt templomát 1765-ben építtették. A terület 1766-ig maradt német-római fennhatóság alatt, amikor is a franciák annektálták. A terület többször gazdát cserélt, majd 1871-ben a frankfurti béke értelmében Németországhoz került. Ekkor lakosai főként gabona- és dohánytermesztéssel, valamint állattenyésztéssel foglalkoztak, de volt a faluban egy malom, valamint egy homokkő- és gipszbánya is. 1871-ben 92 házában 367 lakos élt.^[2] Nem sokkal később a templom ma is látható harangtornya készült el 1880-ban.

A településen mindkét világháborúban többször is átvonult a front. Az első világháborút követően a falu a Versailles-i békeszerződés értelmében visszakerült Franciaországhoz, majd a második világháborúban a Wehrmacht foglalta el és csatolta vissza Németországhoz, 1945 óta pedig ismét francia terület. A település templomát 1950-ben újították fel.

Polgármesterei[szerkesztés]

1983-ig Joseph Isler
1983–2008 Jean-Paul Boyon
2008–2020 Joseph Graff
2020–2021 Letitia Kircher
2021-től Marc-Olivier Borsi

Lakosság[szerkesztés]

A település ma is, akárcsak történelmileg, elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A 2018-as adatok szerint a falu területéből 36,5% szántó, 33,2% rét és legelő, 10,3% erdő, 7,1% vegyes mezőgazdasági hasznosítású, 8,4% beépített terület.^[3]

A településen 1800 óta tartanak népszámlálásokat. Népessége az alábbiak szerint változott:

XIX. század[szerkesztés]

Év	1800	1806	1821	1836	1841	1861	1866	1871	1875	1880	1885	1890	1895
Lakosság	305	436	468	478	445	401	386	367	353	333	328	331	278

Az 1980-as évekig[szerkesztés]

Év	1900	1905	1910	1921	1926	1931	1936	1946	1954	1962	1968	1975	1982
Lakosság	261	247	239	233	241	262	251	225	211	244	233	243	254