Hollósy József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollósy József
Született 1860. március 8.
Máramarossziget
Elhunyt 1898. április 11. (38 évesen)
Máramarossziget
Állampolgársága Magyar Királyság
Foglalkozása festőművész, buddhista filozófus

Hollósy József (Máramarossziget, 1860. március 8.Máramarossziget, 1898. április 11., vagy 1900. január 24.[1]) magyar festőművész, Hollósy Simon festőművész öccse, buddhista filozófus, a magyarországi buddhizmus első képviselője.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Hollósy József a gazdag, örmény származású Hollósy család harmadik fiaként, István és Simon öccseként jött a világra 1860-ban. A hétosztályos gimnáziumot Máramarosszigeten végezte. Ezt követően Simon bátyja nyomdokaiba lépett, és életpályául a képzőművészetet választotta. Első rajztanára Greismüller Ferenc volt. Vendéghallgatóként 1876-77-ben a budapesti Mintarajztanodában képezte magát, majd 1880-tól a müncheni képzőművészeti akadémián tanult Alois Gabl (1845–1893) tanítványaként. 1881-ben ösztöndíjban részesítette a magyar kormány, az akadémia pedig bronzéremmel tüntette ki. Elsősorban tanulmányfejeket, aktokat, csendéleteket és életképeket festett, de alkotásainak javarésze megsemmisült. Egy munkája – amit bátyjával, Simonnal közösen festett – a Magyar Nemzeti Galériába került.[2]

Feltehetően Münchenben ismerkedett meg a buddhizmussal is, ahol ekkor már jelentős buddhista közösség létezett. Betegsége miatt 1884-ben visszatér szülőföldjére.

1893-ban Máramarosszigeten jelenik meg első műve, a Buddhista Káté, melynek teljes címe: Buddhista Káté, bevezetésül Gótamó Buddha tanához. A délvidéki buddhisták szent iratai után az európaiak használatára összeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhiksu. A pozitív fogadtatás és a nagy érdeklődés miatt ezt halála után, 1901-ben újra kiadták. Ennek a műnek az eredeti változatát Henry Steel Olcott állította össze 1887-ben burmai gyerekeknek szánt tankönyvként. Szerkezetét tekintve a keresztény katekizmusok mintájára, kérdés-felelet formában íródott. Hollósy előszavát követően a mű a Buddha életét, a Tant és a Kiválók testvériségét tárgyalja, gyakran párhuzamba állítva a Buddhát Krisztussal.

Hollósy József második munkája a Buddha mondák című könyv volt, amely 1896-ban ugyancsak Máramarosszigeten jelent meg. Ez a mű Karl Eugen Neumann Zwei Buddhistische Suttas című könyvének magyar fordítása, amely három szuttát tartalmaz: Az aszkétaság gyümölcsének szuttája, A kínszenvedés nagy szuttája, A rossz és a jó asszony története. A könyv záró részében a Dhammapadából vett verspárok olvashatók. Hollósy tervezte ugyan a Dhammapada teljes fordításának elkészítését is, ám ez korai halála miatt nem teljesülhetett.

Emlékezete[szerkesztés]

A magyarországi buddhisták Hollósy Józsefet a magyarországi buddhizmus első képviselőjeként tisztelik. A buddhizmus magyarországi megjelenését pedig az általa fordított és kiadott Buddhista Káté megjelenésétől, 1893-tól számítják. Olykor Kőrösi Csoma Sándor után Hollósyt a második magyar bódhiszattvának tekintik.[3]

Források[szerkesztés]

  1. Lásd Magyar Életrajzi Index: Hollósy József. PIM. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
  2. Lásd: Hollósy József. kieselbach.hu. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
  3. Lásd: Hollósy József. A Tan Kapuja Buddhista Egyház. (Hozzáférés: 2015. március 2.)

Irodalom[szerkesztés]

További hivatkozások[szerkesztés]