Hollósy József
| Hollósy József | |
| Született | 1860. március 8. Máramarossziget |
| Elhunyt | 1898. április 11. (38 évesen) Máramarossziget |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, buddhista filozófus |
| Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hollósy József (Máramarossziget, 1860. március 8. – Máramarossziget, 1898. április 11.)[1][2] magyar festőművész, Hollósy Simon festőművész öccse, buddhista filozófus, a magyarországi buddhizmus első képviselője.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Hollósy József a gazdag, örmény származású Hollósy család harmadik fiaként, István és Simon öccseként jött a világra 1860-ban. A hétosztályos gimnáziumot Máramarosszigeten végezte. Ezt követően Simon bátyja nyomdokaiba lépett, és életpályául a képzőművészetet választotta. Első rajztanára Greismüller Ferenc volt. Vendéghallgatóként 1876-77-ben a budapesti Mintarajztanodában képezte magát, majd 1880-tól a müncheni képzőművészeti akadémián tanult Alois Gabl (1845–1893) tanítványaként. 1881-ben ösztöndíjban részesítette a magyar kormány, az akadémia pedig bronzéremmel tüntette ki. Elsősorban tanulmányfejeket, aktokat, csendéleteket és életképeket festett, de alkotásainak javarésze megsemmisült. Egy munkája – amit bátyjával, Simonnal közösen festett – a Magyar Nemzeti Galériába került.[3]
Feltehetően Münchenben ismerkedett meg a buddhizmussal is, ahol ekkor már jelentős buddhista közösség létezett. Betegsége miatt 1884-ben visszatér szülőföldjére.
1893-ban Máramarosszigeten jelenik meg első műve, a Buddhista Káté, melynek teljes címe: Buddhista Káté, bevezetésül Gótamó Buddha tanához. A délvidéki buddhisták szent iratai után az európaiak használatára összeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhiksu. A pozitív fogadtatás és a nagy érdeklődés miatt ezt halála után, 1901-ben újra kiadták. Ennek a műnek az eredeti változatát Henry Steel Olcott állította össze 1887-ben burmai gyerekeknek szánt tankönyvként. Szerkezetét tekintve a keresztény katekizmusok mintájára, kérdés-felelet formában íródott. Hollósy előszavát követően a mű a Buddha életét, a Tant és a Kiválók testvériségét tárgyalja, gyakran párhuzamba állítva a Buddhát Krisztussal.
Hollósy József második munkája a Buddha mondák című könyv volt, amely 1896-ban ugyancsak Máramarosszigeten jelent meg. Ez a mű Karl Eugen Neumann Zwei Buddhistische Suttas című könyvének magyar fordítása, amely három szuttát tartalmaz: Az aszkétaság gyümölcsének szuttája, A kínszenvedés nagy szuttája, A rossz és a jó asszony története. A könyv záró részében a Dhammapadából vett verspárok olvashatók. Hollósy tervezte ugyan a Dhammapada teljes fordításának elkészítését is, ám ez korai halála miatt nem teljesülhetett.
Emlékezete[szerkesztés]
A magyarországi buddhisták Hollósy Józsefet a magyarországi buddhizmus első képviselőjeként tisztelik. A buddhizmus magyarországi megjelenését pedig az általa fordított és kiadott Buddhista Káté megjelenésétől, 1893-tól számítják. Olykor Kőrösi Csoma Sándor után Hollósyt a második magyar bódhiszattvának tekintik.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Budapesti Hírlap, 1898. április 14.
- ↑ PIM szerint 1900. január 24., ez valószínűleg téves dátum. Lásd Magyar Életrajzi Index: József. PIM. (Hozzáférés: 2015. március 2.)[halott link]
- ↑ Lásd: Hollósy József. kieselbach.hu. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
- ↑ Lásd: Hollósy József. A Tan Kapuja Buddhista Egyház. [2016. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
Irodalom[szerkesztés]
- ↑ Mireisz 2014.: Mireisz László: Hollóssy József (1860-1898). Erdélyi örmény gyökerek, 18. évf. 206. sz. (2014. április): 30, 31. o.
.svg){kind=small}