Higany(II)-tiocianát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(II)-tiocianát

A higany(II)-tiocianát kristályszerkezete
Más nevek higany(II)-rodanid,[1] higany(II)-szulfocianát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 592-85-8
PubChem 11615
EINECS-szám 209-773-0
SMILES
C(#N)[S-].C(#N)[S-].[Hg+2]
InChI
1S/2CHNS.Hg/c2*2-1-3;/h2*3H;/q;;+2/p-2
UNII 3JNH1DM7IF
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Hg(SCN)2
Moláris tömeg 316,755 g/mol
Megjelenés fehér por
Szag szagtalan
Sűrűség 3,71 g/cm3 (szilárd)
Olvadáspont 165 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) 0,069 g/100 ml
Oldhatóság jól oldódik alkoholban, sósavban, salétromsavban, konyhasó oldatában[1]
Mágneses szuszceptibilitás −96,5·10−6 cm3/mol
Veszélyek
EU osztályozás Erősen mérgező T+Környezetre veszélyes N
Főbb veszélyek erősen mérgező
NFPA 704
1
3
1
 
LD50 46 mg/kg (patkány, szájon át)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-tiocianát szerves vegyület, higany, a Hg2+ és a tiocianát anion koordinációs komplexe. Meggyújtva kígyóhoz vagy száraz faághoz hasonlítható termék keletkezik, fokozatosan növekedve, hosszabbodva. Ezt a jelenséget a fáraó kígyójának is nevezik.[2]

Előállítása[szerkesztés]

Általában kálium-tiocianátból és higany(II)-nitrátból állítják elő:[forrás?]

2 KCNS(aq) + Hg(NO3)2(aq) = Hg(CNS)2(s) + 2 KNO3(aq)

A higany(II)-tiocianát csapadékként kiválik, mert vízben oldhatatlan.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés]

Vízben oldhatatlan.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Éghető, levegőn meggyújtva higany-szulfidra, szén-diszulfidra és C3N4 képletű szén-nitridre bomlik, melyek a levegő oxigénjének hatására (részben legalábbis) továbbalakulnak, a szén-diszulfid például szén-dioxiddá és kén-dioxiddá ég el.[3][4][5]

Veszélyei[szerkesztés]

A higany(II)-tiocianát ugyanúgy mérgező, mint a legtöbb higanysó.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Szerk. Otto-Albrecht Neumüller–a magyar kiad. főszerk. Polinszky Károly. A 7. német kiadás alapján készült kiegészített magyar kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 480. o. ISBN 963 10 3813 0  
  2. Davis, T. L. (1940). „Pyrotechnic Snakes”. Journal of Chemical Education 17 (6), 268–270. o. DOI:10.1021/ed017p268.  
  3. Dürer verseny – kémia 9-12. osztályosok – döntő: 2020. február 7-9. megoldások
  4. http://vegyszer.chem.elte.hu/video/chemlab/elemek/Hg/hg-rodanid.html
  5. Miller, T.S., d'Aleo, A., Suter, T., Aliev, A.E., Sella, A. and McMillan, P.F. (2017). „Pharaoh's Serpents: New Insights into a Classic Carbon Nitride Material”. Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie 643 (21), 1572-1580. o. DOI:10.1002/zaac.201700268.