Hibján Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hibján Samu
Született 1864. február 26.[1]
Nyíregyháza
Elhunyt 1919. január 28. (54 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása ötvösművész

Hibján Samu (Nyíregyháza, 1864. február 26.Budapest, 1919. január 28.) zománc- és ötvösművész.

Életútja[szerkesztés]

Eleinte aranyművesinas volt, majd elvégezte az iparművészeti iskolsa ötvöstanfolyamát. Ezután dolgozott Bécsben, Salzburgban, Pforzheimben, Münchenben, Berlinben, Brüsszelben, Londonban és Párizsban is. Elsajátította a zománcozás technikáját, s ő javasolta a művészi zománcozás tanításának bevezetését a budapesti iparművészeti iskolában, amelyet 1895-től végül ő oktatott. Művei szép és alapos kivitelű ékszereket, illetőleg franciás ízlésű szecessziós stílusú darabok. pl. Kossuth-serleg (1903); Pázmány-emlékserleg (1905); Ferenc József (koronázási bronz relief, 1913). Művein limoges-i festett zománc és filigránzománc technikát is alkalmazott. Munkáját több külföldi és belföldi éremmel jutalmazták, többek között az 1896. évi millenáris kiállításon nagydíját, az 1902-es torinói nemzetközi iparművészeti kiállításon ezüstérmet, s szintén 1902-ben állami iparművészeti érmet kapott. Ékszereinek tervezői voltak: Foerk Ernő, Háry Gyula, Hirschler Mór, Horti Pál.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06321.htm, Hibján Samu, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]