Háry Gyula
| Háry Gyula | |
| Született |
1864. szeptember 20.[1] Zalaegerszeg |
| Elhunyt |
1946. január 3. (81 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Ferenczfy Mária |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Háry Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Háry Gyula (Zalaegerszeg, 1864. szeptember 20. – Budapest, 1946. január 3.)[4] magyar festő.
Életrajz[szerkesztés]
Háry József és Szabó Eleonóra fia. Tanulmányait Mintarajziskolában Greguss János növendékeként, később Lotz Károly Mesteriskolájában végezte. Olaszországban és Hollandiában is járt tanulmányúton. Illusztrációval az 1880-as években szerzett hírnevet, művei három évtizedre keresett illusztrátorrá tették. Számos pályázaton nyert díjakat iparművészeti terveivel. Az 1890-es évektől a Műcsarnok tárlatain olaj- és akvarell-tájképeit állították ki. Régi budai házakról, terekről, stb. készített utcaképeket, melyeket finom aprólékossággal dolgozott ki. 1911-ben elnyerte a Nemzeti Szalon tájrajzra kitűzött díját, 1922-ben az állami rajzdíjat, majd 1923-ban pedig az Erzsébetvárosi Kaszinó díját is. 1900 és 1920 között a rajztanszék adjunktusa és az alakrajz előadója volt a Műegyetemen. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum őrzi. 1902-ben vették fel az Erzsébet szabadkőműves páholyba. Halálát húgyvérűség okozta. Felesége Ferenczfy Mária volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 12/1946. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Kieselbach
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
