Háry Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háry Gyula
Született 1864. szeptember 20.[1]
Zalaegerszeg
Elhunyt 1946. január 3. (81 évesen)[2]
Budapest
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Háry Gyula témájú médiaállományokat.

Háry Gyula (Zalaegerszeg, 1864. szeptember 20.Budapest, 1946. január 3.)[3] magyar festő.

Életrajz[szerkesztés]

Háry József és Szabó Eleonóra fia. Tanulmányait Mintarajziskolában Greguss János növendékeként, később Lotz Károly Mesteriskolájában végezte. Olaszországban és Hollandiában is járt tanulmányúton. Illusztrációval az 1880-as években szerzett hírnevet, művei három évtizedre keresett illusztrátorrá tették. Számos pályázaton nyert díjakat iparművészeti terveivel. Az 1890-es évektől a Műcsarnok tárlatain olaj- és akvarell-tájképeit állították ki. Régi budai házakról, terekről, stb. készített utcaképeket, melyeket finom aprólékossággal dolgozott ki. 1911-ben elnyerte a Nemzeti Szalon tájrajzra kitűzött díját, 1922-ben az állami rajzdíjat, majd 1923-ban pedig az Erzsébetvárosi Kaszinó díját is. 1900 és 1920 között a rajztanszék adjunktusa és az alakrajz előadója volt a Műegyetemen. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum őrzi. 1902-ben vették fel az Erzsébet szabadkőműves páholyba. Halálát húgyvérűség okozta. Felesége Ferenczfy Mária volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. halotti anyakönyv
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 12/1946. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.