Hevesi András (zeneszerző)
| Hevesi András | |
| Született | 1942. december 22. Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 2009. április 19. (66 évesen) Budaörs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hevesi András (Zalaegerszeg, 1942. december 22. – Budaörs, 2009. április 19.) magyar karmester, zeneszerző.
Életpályája[szerkesztés]
Hevesi András karmester, zeneszerző Zalaegerszegen született 1942. december 22-én, szülei Hevesi Ferenc, Németh Olga. A családról Zalaegerszegen utcát neveztek el, ez a Hevesi utca a Géva hegyen. Anyai nagyapja Németh József, a Zalaegerszegi Ének és Zene Egyesület karnagya, díszsírhelyen nyugszik a Göcseji úti temetőben. A II. világháborút követően a családot különböző megpróbáltatások érték: a szülőket állásvesztés, a gyermekeket középiskolából eltanácsolás, továbbtanulástól eltiltás. Iskolai tanulmányai alatt végig dolgozott: kezdetben különféle alkalmi munkákat végzett, később főként üzleti zenészként dolgozott. 1956-ban került Pécsre, ahol az Erkel Ferenc Zenegimnáziumba, majd az Állami Zeneművészeti Szakiskola főiskolára járt. Több szakot hallgatott (hegedű, brácsa, kürt, bőgő, karvezetés). Szolfézs, gordon és zeneszerzés diplomát szerzett.[1] Az 1960-as évek végétől karmesterként képezte tovább magát, kurzusokat végzett Budapesten, Weimarban, Sienában. 1965-ben feleségül vette Ugróczky Máriát, két gyermekük született: Hevesi Kristóf és Hevesi Flóra.
Munkássága[szerkesztés]
1966-ban szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, ahol kezdetben ügyelő, majd korrepetitor volt. 1969-től kapott lehetőséget karmesterként dolgozni. Több alkalommal turnézott a Pécsi Balettel külföldön. Zeneszerzőként kórusműveket, rövidebb hangszeres műveket (vonósnégyes, fúvósötös, oboa-quartett), bábpantomimet, színházi kísérőzenéket írt. Megzenésítette pécsi költők verseit, például: Bertók László: Csillagpehely, Felhő játszik, Mi marad meg; Galambosi László: Most, Makay Ida: Ballada az öregasszonyról. Ezeket játszották különféle kórushangversenyeken (pl. Nevelők Háza Kamarakórusa), fiatal művészek szerzői estjén, vagy Hevesi András szerzői estjén. A városi zenei élet ismert, aktív résztvevője volt több területen is (kórustag, jazzmuzsikus, zenei eseményeken zsűrielnök). Pécsi zenei kapcsolatai a színházból való elszerződését követő évtizedekben sem szakadtak meg, visszajárt a Szabadtéri Színpad és a Kisszínház előadásait (pl. Székelyfonó) dirigálni.[2] A Kós Lajos három bábpantomimjéhez (Pécs, Bóbita Bábszínház) írt zenéjével megnyerte háromszor az országos bábfesztivál zenei díját. Részt vett a bécsi jazz fesztiválon. Írt zenét a Pécsi Irodalmi Színpadnak és különböző felkérésekre.
1972-ben átszerződött a Kecskeméti Katona József Színházhoz, ahol három évadon keresztül volt a színház zenei vezetője. 1975-től a Kaposvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője, karmestere volt egészen 2009-ig, korai haláláig. Életében végigdirigálta a magyar klasszikus operett repertoárt, musicaleket, színművek kísérő zenéjét vezényelte (Lehár, Kálmán, Bernstein, Mitch Leigh, Kander, Bock, Lerner). Számos színpadi műhöz írt kisérőzenét, illetve zenei vezetőként vett részt a darabok színre vitelében.[3][4] Ezekben az években a Csiky Gergely Színház „a hazai színháztörténet egyik legfontosabb műhelye” volt.[5][6] 2009-ben a kaposvári színház volt az utolsó – opera tagozattal nem rendelkező – színház, ahol főállású zenekar működött, amelyet a Hevesi halálát követő évadban megszüntettek. A Kaposváron eltöltött mintegy negyed évszázad alatt a legtöbbször Babarczy László rendezésében színre kerülő darabok karmestere, zenei vezetője volt. Vezényelt a Hilton udvarban kisoperákat. Koncert karmesterként Bach, Händel, Beethoven, Mozart, Schubert, Liszt, Gershwin műveket dirigált. Bocz Gyula szobrász felsőegerszegi Áldott Madonna szobrának 1997. november 30-i ünnepélyes felavatására zenét írt, amit Barth István játszott el fuvolán.[7]
Válogatás a színházi zenéiből[szerkesztés]
- Tennessee Williams: A tetovált rózsa
- Milne: Micimackó
- Bulgakov: Bíborsziget, megjelent: Mihail Bulgakov: A bíborsziget, ford. Elbert János, zenéjét szerezte és összeáll. Hevesi András, rend. Babarczy László, Szolnok: Szigligeti Színház - Verseghy F. Megyei Kvtár, 1981, 150 p. /A Szolnoki Szigligeti Színház műhelye, 1980-81/6./
- Voskovecz-Werich: Nehéz Barbara
- Erich Kästner: Emil
- Bulgakov: Mester és Margarita
- Ivo Bresan: Paraszthamlet
- Samuel Marsak: Bűvös erdő
- Bertold Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit
- Kerekes János: Állami áruház
- René da Obaldis: Vadnyugati szél
A pécsi és a kaposvári színház őrzi az előadások TV-felvételeit.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pécsről indultak - Hevesi András, Ugróczky Mária (2001.) Pécs TV. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
- ↑ „Aknai Tamás: Hevesi András (1942-2009), Echo, Pécsi Kritikai Szemle (2009. június)”.
- ↑ Hevesi András. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
- ↑ Hevesi András. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
- ↑ Lőrincz Sándor - Takács Zoltán: Kaposvári Thália: Csiky Gergely Színház 1995-2005, 2005.
- ↑ Mihályi Gábor: A Kaposvár-jelenség, Budapest, Múzsák Kiadó, 1984.
- ↑ A említett zene elhangzik a „Pécsről indultak” című sorozat Hevesi András–Ugróczky Mária című, 2001-ben készült részében: https://www.youtube.com/watch?v=6JsmJHJ5bcc&t=3s