Herrenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herrenberg
Az óváros a templommal
Az óváros a templommal
Herrenberg címere
Herrenberg címere
Mottó: Die Mitmachstadt
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Stuttgart
Járás Böblingen járás
Rang Große Kreisstadt
Polgármester Thomas Sprißler (Freie Wähler)
Irányítószám 71083
Körzethívószám 07032
Rendszám BB
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 31 253 fő (2016. dec. 31.)
Népsűrűség476 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság460 m
Terület65,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herrenberg (Németország)
Herrenberg
Herrenberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 35′ 48″, k. h. 8° 52′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 48″, k. h. 8° 52′ 14″
Herrenberg (Baden-Württemberg)
Herrenberg
Herrenberg
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Böblingen járás térképén
Elhelyezkedése Böblingen járás térképén
Herrenberg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herrenberg témájú médiaállományokat.

Herrenberg kisváros Németország Baden-Württemberg tartományában, Stuttgarttól délre a böblingeni kerületben. Lakosságának száma 31 292, területe 65,71 km2. A történelmi város jelentősége a 20. században fokozatosan csökkent, jelentőségét ma két multinacionális cég jelenléte adja, illetve az, hogy az S1 jelű stuttgarti elővárosi vasút végállomása.

Fekvése[szerkesztés]

Stuttgarttól délre a Schönbuch lankás lejtőjén épült. Legmagasabb pontja a Dreiländereck 602 m, legalacsonyabb pontja a Gültstein városrészben 378 m. A település területén ered az Ammer, a Neckar bal oldali mellékfolyója, amely a város körül elterülő medence vizeit levezeti.[1]

Története[szerkesztés]

A mai település legrégebbi része Gültstein, amely már az őskorban is lakott volt, majd 769-ben említi az első oklevél.[2] Herrenberg alapításáról nincs pontos adat, első említése egy oklevélben szerepel, amelyet Rudolf tübingeni herceg 1228-ban castrum nostrum herrenberc-ben keltezett, ekkor tehát már vár és hercegi rezidencia állt itt. 1278-ban már mint várost említik. Két évvel korábban kezdődik a templom építése. 1382-ben a város vásárlás útján Württemberg birtokába került, ekkorról származik az első latintanító említése is. 1400 körül alapították a város kórházát, 1439-ben jött létre a székeskáptalan. 1466-ban égett le első ízben a város, több mint 90 lakóház pusztult el. A templom végül 1519-ben készült el, másfél évtizeddel később azonban Württemberg részeként Herrenbergben is bevezették a reformációt. A káptalant feloszlatták, a templom evangélikus lett.

1525-ben a német parasztháború lázadói megszállták a várost, ám májusban csatát vesztettek itt. 1536-ban német iskolát alapították. 1542-ben pestisjárvány tizedelte a város lakosságát, 1571-ben éhínség pusztított. A harmincéves háború idején 1634-ben császári csapatok fosztották ki, következő évben pedig újra leégett, ezúttal 280 ház esett a lángok áldozatául. 1649-ben adták át az új városházát. 1688-ban a franciák fosztogattak a városban. 1749-ben lebontották a templom gótikus tornyait, helyettük barokk hagymakupolát építettek. 1806-ban a városháza helyett újat építettek, a város pedig Oberamtsstadt rangra emelkedett. 1807-ben a várat eladták, ettől kezdve fokozatosan bontották le a falait. 1838-ban látott napvilágot az "Intelligenzblatt für den Oberamstbezirk Herrenberg" első kiadása, következő évben a városban reáliskolát alapítottak. 1879-től haladt át a városon az első vasútvonal (Stuttgart-Freudenschaft). 1893-tól üzemelt a városi vízellátás, 1903-ban pedig a gázt is bevezették. 1931-ben épült az uszoda, 1936-ban a tornacsarnok. 1933-ban szentelték fel a Szt. József templomot.

1938-ban megszüntették Herrenberg önálló hivatalait, egyúttal a böblingeni járás része lett. 1960-ban jött létre az első testvérvárosi egyezség Herrenberg és a franciaországi Tarare között. 1965-től Affstätt is Herrenberghez tartozik. 1969-ben már 12 500 lakója volt. 1971-től újabb községeket csatoltak a városhoz: Haslach, Kayh, Kuppingen és Mönchberg (1971), Oberjesingen (1972), Gültstein (1975). 1976-tól a város csatlakozott az országos földgáz-, 1980-tól a Boden-tó vizét szállító hálózatra. Az 1970-es és 80-as években számos iskola jött létre, 1983-ban felavatták az IBM oktatási központját a város szélén. 1992-től a stuttgarti elővárosi vasút végállomása.[3]

Településrészek[szerkesztés]

Herrenberg közigazgatási egysége a következő településekből áll:[4]

  • Herrenberg: lakossága 14940 fő
  • Affstätt: lakossága 1620 fő, főként földművesek. Első említése 1287-ből származik, 1965 óta Herrenberg része
  • Gültstein: lakossága 3400 fő. Elsőként 769-ben említik, ezzel a környék legrégibb települése. Az Ammer völgyében fekszik, 1975 óta tartozik Herrenberghez
  • Haslach: lakossága 1760 fő. Nevét 775-ben említi először oklevél. 1971-ben csatolták Herrenberghez
  • Kayh: lakossága 1500 fő. A település 1190 körül jött létre, a bortermelésből sokáig nagy jólétben élt. 1971 óta Herrenberg városrésze
  • Kuppingen: lakossága 4100 fő. Ottó császár egy oklevele említi elsőként 961-ben. 1314-ben lerombolták a várát, 1436 óta Württemberghez tartozik. 1971 óta Herrenberg része
  • Mönchberg: lakossága 1020 fő. Herrenberggel egy időben jött létre. 1833-tól önálló település volt, míg 1971-ben Herrenberghez nem csatolták
  • Oberjesingen: lakossága 2820 fő. 1314-ben említik először Oesingen néven. Később Uesingen, Üsingen, Yesingen és Üßingen alakban is előfordul. Mai névalakja nagyjából a harmincéves háború idejére alakult ki. Ma is álló temploma 1858-ban készült el. 1972 óta Herrenberg része

Nevezetességei[szerkesztés]

A Stiftskirche

Stiftskirche[szerkesztés]

A Schönbuch nyúlványának oldalában áll a Stiftskirche. A 16. századig katolikus, azóta evangélikus templom 1276-tól kezdve majd háromszáz éven keresztül épült. A testes toronylábazat hamar elérte a harmadik szintjét, belekerült a rózsaablak, 1293-ban pedig elkészült a kórus is. Az eladósodott grófok 1382-ben a várost eladták Württembergnek, ekkor folytatódott az építés, és 1493-ra elkészült a templom. A 18. században az anyagukban megrongálódott gótikus tornyokat elbontották, helyette 1749-ben egyetlen barokk hagymakupolát helyeztek a homlokzatra.[5]

A templom berendezésének legrégebbi darabja a keresztelőkád 1472-ből. 1504-ből való a gazdagon díszített szószék. A templom dísze volt évszázadokon keresztül a 8 táblás Herrenbergi oltár, Jerg Ratgeb alkotása (1518-1521), amelyet 1890-ben eladtak Stuttgartnak, jelenleg a Staatsgalerie-ben látható. A stallumok is az 1510-es évekből valók, 98 fafaragású alak díszíti őket. A protestáns átvételkor a templom oltárait eltávolították, helyettük festett fatáblák kerültek az épületbe. 1886 és 1890 között a templom teljesen új, neogótikus belsőt kapott. Ekkor állították be az új orgonát is. Az apszist azóta az eladott szárnyasoltár helyett Jakob Grünenwald Krisztus-képe díszíti. Az 1972 és 1982 között lezajlott átépítés során a hajó ismét világosabb színt kapott.[6]

A toronyban található 1990 óta a Harangmúzeum, ahol több mint 30 harang látható. A templom áprilistól októberig 10 és 17, novembertől márciusig 10 és 16 óra között látogatható.

Egyéb nevezetességei[szerkesztés]

A Marktplatz, a város főtere
Alte Turnhalle

A város további nevezetességei:[7]

  • Schönbuch regionális park: a 150 km2-es park Baden-Württemberg legrégebbi természetvédelmi területe, évente négymillió látogatót vonz
  • Alte Turnhalle (1886): a város első tornacsarnoka volt
  • Stuttgarter Straße és Tübinger Straße: az óváros fő utcái favázas házaikkal (Fachwerkhaus) híven őrzik a második tűzvész utáni városképet
  • Markplatz: a város főterét 1276-ban említik először. Az óratornyos városháza 1806-ban épült. A tér a helyszíne a városi ünnepségeknek és a karácsonyi vásárnak is.
  • Marktbrunnen: a piactér kútját 1347-ben említik először az oklevelek
  • Oberamt: az egykori uradalmi pincészet helyén épült 1655-ben. 1759-től az Oberamt, 1930 és 1938 között a herrenbergi járás épülete volt.
  • Spitalkirche: a hozzá tartozó kórházzal együtt magánadományból épült 1400 körül
  • Városfal: a Schlossberg (várdomb) oldalában található falak eredete az 1200-as évekre, a városalapítás idejére nyúlik vissza. Az 1126 méter hosszú városfalból ma már csak 620 méter áll a domb oldalában illetve a város házai között, ebből azonban 250 méter ma is teljes magasságában, a gyilokjáróval együtt áll.
  • Kilátótorony: az egyik lőportorony alapjain épült 1957-ben. A Schlossberg tetején álló toronyból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környékre egészen a Schwäbische Alb vonulatáig
  • Arborétum: 1979 óta mutatja be a környék több mint 100 növényfaját

Kultúra[szerkesztés]

A városban számos iskola, zeneiskola és egy könyvtár működik. Fontosak a város életében a helyi szervezetek is.

Politika[szerkesztés]

A város polgármestere jelenleg Thomas Sprißler (Freie Wähler). A városi tanácsban 11 helyet a Freie Wähler, 10 helyet a CDU, 7 helyet az SPD, 6 helyet a Zöldek, 3 helyet a Frauenliste birtokol.[8]

Gazdaság[szerkesztés]

Három világcég, a GlaxoSmithKline, a Hewlett-Packard és az IBM is jelen van a városban, előbbi kettő egy-egy üzemet, utóbbi egy oktatóközpontot tart fenn itt.[9]

Közlekedés[szerkesztés]

S-Bahn Herrenberg határában

Távolsági közlekedés[szerkesztés]

A város a 81-es autópálya (Würzburg-Schaffhausen) mellett fekszik, Stuttgartnál halad el a kelet-nyugati 8-as számú autópálya is. Vasútállomásán megállnak az R7 (Stuttgart-Horb) vasútvonal[10] és az Ammertalbahn (R73)[11] járatai. Éjszakai buszjárata az N70 (Stuttgart-Bondorf). Regionális buszjáratai: 773 (Herrenberg-Calw), 774 (Herrenberg-Altensteig), 775 (Herrenberg-Wildberg), 783 (Herrenberg-Mönchberg), 790 (Herrenberg-Ergenzingen), 791 (Herrenberg-Entringen), 794 (Tailfingen-Herrenberg).

Helyi közlekedés[szerkesztés]

A város a stuttgarti helyi közlekedés 68-as zónájához tartozik, az S1-es S-Bahn végállomása (Kirchheim-Herrenberg).[12] Helyi autóbuszjáratai: 779 (körjárat a vasútállomásról Vogelsang-Alzental felé),[13] 780 (uszoda-Schwarzwaldsiedlung),[14] 781 (körjárat, vasútállomás-IBM),[15] 782 (vasútállomás-Waldfriedhof).[16]

A belvárosba csak a lakók hajthatnak be autóval, a vasútállomás környékén sok parkoló található.[17]

Sport[szerkesztés]

Baseballcsapata a Herrenberg Wanderers.[18] A VfL Herrenberg 4600 tagjával a tartomány egyik jelentős sportegyesülete.

Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

Szállások[szerkesztés]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Társadalmi szervezetek[szerkesztés]

Sportegyesületek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ez a szakasz a német Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
  2. Gültstein (német nyelven). Herrenberg. [2009. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  3. Stadtgeschichte (német nyelven). Herrenberg. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  4. Stadtteile (német nyelven). Herrenberg. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  5. Stiftskirche (német nyelven). Herrenberg. [2011. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  6. Innenausstattung der Stiftskirche (német nyelven). Herrenberg. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)[halott link]
  7. Altstadtbummel (német nyelven). Herrenberg. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  8. Gemeinderat (német nyelven). Herrenberg. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  9. Firmen mit Weltruf (német nyelven). Herrenberg. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  10. Stuttgart R7 menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  11. Ammertalbahn menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  12. S1 menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  13. 779-es busz menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  14. 780-as busz menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  15. 781-es busz menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  16. 782-es busz menetrend (német nyelven) (PDF). Herrenberg. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  17. Herrenberg térképe (német nyelven). Stadtplan.net. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  18. Herrenberg Wanderers hivatalos honlap (német nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)