Hegyi zebra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hegyi zebra
Legelő példány
Legelő példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Alnem: Zebra (Hippotigris)
Faj: E. zebra
Tudományos név
Equus zebra
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi zebra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi zebra témájú médiaállományokat és Hegyi zebra témájú kategóriát.

A hegyi zebra (Equus zebra) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Szabadon csak Dél-Afrika hegyvidékein él.

Alfajai[szerkesztés]

  • Ennek az állatnak a Namíbiától a Dél-Angoláig őshonos állományát külön alfajként, Hartmann-hegyizebra (Equus zebra hartmannae) tartják számon. Korábban ezt az alfajt megkísérelték önálló faji szintre emelni, azonban a további genetikai vizsgálatok nem erősítették meg a különválását.[1]
  • A hegyi zebra másik alfaja, azaz a törzsalfaja, az Equus zebra zebra.

Megjelenése[szerkesztés]

A hegyi zebra fej-törzs-hossza 210–260 centiméter, farka 40–55 centiméter, marmagassága 116–150 centiméter, testtömege 240–372 kilogramm. Szőre sima keskeny csíkokkal, hasa fehér; nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek, ez a másik két fajnál hiányzik. A csíkok több mindenre használnak: az állat beleolvad a „csík tengerbe”, így a ragadozóknak megnehezítve az áldozat kiválasztását. Mivel nincs két egyforma csíkozású zebra, az állatok csíkjaik miatt felismerik egymást és a csikó is könnyebben felismeri az anyját. Sőt egyes kutatók úgy vélik, hogy a csíkos minta a cecelégy összetett szemének kontúrfeloldóként hat, tehát a zebra ezzel elkerülheti a cecelégy támadását, mert az nem veszi észre.

Életmódja[szerkesztés]

Az állat családi kötelékben él. Tápláléka főként fűből áll. A hegyi zebra akár 28 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget kétéves korában éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október–március között van. A vemhességi idő 11,5-12 hónapig tart, ennek végén a kanca rendszerint egy csikót hoz a világra. A csikó mindjárt egy hét után elkezd legelni, de az elválasztás csak egy év múlva következik be. Két év után mindkét nem, de általában a csődörök, elhagyják a csordát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moodley, Y. & Harley, E. H. 2005 Population structuring in mountain zebras (Equus zebra): the molecular consequences of divergent demographic histories. Conservation Genetics 6: 953–968.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]