Hegyi paka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hegyi paka
()Guagua.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Cavioidea
Család: Pakafélék (Cuniculidae)
Miller & Gidley, 1918
Nem: Cuniculus
Brisson, 1762
Faj: C. taczanowskii
Tudományos név
Cuniculus taczanowskii
Stolzmann, 1865
Szinonimák
  • Agouti taczanowskii (Stolzmann, 1865)
  • Cuniculus andina (Lönnberg, 1913)
  • Cuniculus sierrae (Thomas, 1905)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hegyi paka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi paka témájú kategóriát.

A hegyi paka (Cuniculus taczanowskii) vagy régebbi nevén (Agouti paca) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül pedig a pakafélék (Cuniculidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Élőhelye a hegyvidékek és mocsarak.

Megjelenése[szerkesztés]

A hegyi pakák nagy testű rágcsálók, emlékeztetnek egy túlméretezett tengerimalacra, testtömege 9 kg, testhossza 70 cm. A nőstények némileg kisebbek, mint a hímek. Rövid lábaik és kerek testűk van nagy fejjel és szemekkel. A szőrzete a vörösesbarnától a csokoládébarnáig terjed 2-7 fehér folttal. A kölykök ezzel a szőrzettel jönnek világra. A hegyi pakák valamivel kisebbek rokonfajánál a pettyes pakánál.

Életmódja[szerkesztés]

A hegyi paka éjjel aktív magányos állat. Üregben tölti a nappalt. A hegyi pakák opportunista gyümölcsevők. Elsősorban gyümölcsökkel és mogyorókkal táplálkozik. Néha eszik kis magvakat. Természetes ellenségei a jaguár és az óriáskígyó, a hegyi paka jó úszó, a ragadozó elől a vízbe vagy az üregébe menekül. Körülbelül 12,5 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A hegyi paka monogámfaj, bár a hím és a nőstény egyedül élnek. A párok különböző üregekbe élnek, melyeket általában közelebb mennek hozzá. A faj párzásáról keveset tudunk. A vemhesség 118 napig tart, ennek végén 1 kölyök jön világra, ritkán ikrek is születnek. Úgy mint a többi emlősállat, a nőstény hegyi paka szoptatja kölykeit. Az apai gondoskodás nem ismert a hegyi pakák esetében.

Természetvédelmi állapota[szerkesztés]

Bár a hegyi paka még nem veszélyeztetett faj, vadásznak rá és az élőhelye is csökkenőben van.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]