Hegedűs Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegedűs Károly
Hegedűs Károly
Hegedűs Károly
Született 1849. május 4.[1]
Szatmárnémeti
Elhunyt 1925. február 13. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása gépészmérnök
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1874)

Hegedűs Károly (Szatmár, 1849. május 4.Budapest, 1925. február 13.) gépészmérnök, királyi tanácsos, az Állami Középipartanoda igazgatója és a magyar királyi technológiai iparmúzeum főigazgatója Budapesten.

Életútja[szerkesztés]

Apja iparos volt. A középiskola hat osztályát a helybeli református gimnáziumban, a két felső osztályt pedig Debrecenben, a református kollégiumban 1869-ben végezte. Felsőbb tanulmányait a budai műegyetem gépészmérnöki szakosztályában folytatta, ahol az első év végén versenyvizsgálat alapján állami ösztöndíjat kapott és később még gőzmalom tervezetével pályadíjat is nyert. Mint okleveles gépészmérnök 1874-ben gyakorlatra az akkori magyar északkeleti vasút műhelyszolgálati osztályába lépett, ahol két évig működött. 1876 májusában a kormány állami ösztöndíjjal kiküldötte Ausztriába és Németországba a vasipar és az ipari szakoktatás tanulmányozása végett. Azután megbízást nyert, hogy tanulmányait Svájcban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában folytassa és az 1878. évi párizsi nemzetközi kiállításon fejezze be. Ez év júliusában visszaérkezvén, Trefort Ágoston miniszter megbízásából a magyarországi ipar-szakoktatás szervezésére tervezetet készített és az országban az iparviszonyok megismerése céljából tett utazása után 1879. októberben a Budapesten felállítandó Állami Középipartanoda igazgatójává kineveztetett, mely intézet azon év december 7-én nyílt meg. Ezután összes tevékenységét ezen intézet és 1884. júliustól pedig az azzal egyesített magyar királyi technológiai iparmúzeum szervezése, kifejlesztése és a hazai ipari szakoktatás szervezésével való közreműködés vette igénybe. A kormány megbízásából több iparoktatási ügyben adott szakvéleményt és részt vett az ipariskolák szervezeti szabályzatának és tantervének kidolgozásában is; ezen munkásságát folytatta az országos közoktatási s iparoktatási tanácsban is. Ő felsége 1892. május 5-én a királyi tanácsosi címmel tüntette ki.

Cikkeket írt a gépészet, a vasipar, az ipari szakoktatás köréből es jelentéseket az ipar-kiállításokról a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyébe (1875-80), a Magyar Iparba és a Techn. Lapokba (1890) és két intézete évi Jelentéseibe.

Szerkesztette 1887-88-től a JeIentést a m. kir. technologiai iparmúzem évi működéséről (ezekben cikkei: I. 1887. Jelentése az 1887. krakkói országos kiállításról, II. 1889. Beszéde a m. kir. technologiai iparmúzeum megnyitása alkalmával Kolozsvárt, 1888. december 27. sat.)

Munkája[szerkesztés]

  • A fém- és vasipar. Bpest, 1874. (Hivatalos Jelentés a Párisban tartott egyetemes kiállításról X. 1.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06139.htm, Hegedűs Károly, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Online elérhetőség
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.