Állami Középipartanoda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A budapesti Állami Középipartanoda (később Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján jött létre, 1879. december 1-jén. Az iskola szakképző intézményként szolgált, oktatott szakmái a vegyipar, a gépipar és az építőipar voltak.

Budapesti Állami Középipartanoda

Petrik - 1879.jpg
Alapítva 1879. december 1.
Bezárva 1947 (három jogutód intézmény szerveződött)
Hely Magyarország, Budapest
Típus iskola
Igazgató Hegedűs Károly
Tagozatok vegyipar, építőipar, gépipar
Elérhetőség
Cím Főherceg Sándor tér 4. (ma Gutenberg tér 4.)
Elhelyezkedése
Budapesti Állami Középipartanoda (Budapest)
Budapesti Állami Középipartanoda
Budapesti Állami Középipartanoda
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Állami Középipartanoda témájú médiaállományokat.

Előzményei[szerkesztés]

Az 1867-es kiegyezés politikai és gazdasági konszolidációja felgyorsította az ipar fejlődését, sürgette a nyugati tőke beáramlását a vasút, a hajózás és a bányászat beruházásaihoz. Fejlődésnek indult a gépgyártás, a cukor-, szesz- és textilipar, világszínvonalú volt a malomipar. Mindez szükségessé tette az ipari szakmunkásképzés megszervezését. Ezt felismerve Eötvös József, a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere szorgalmazta egy ipartanoda létrehozását, amelyet utóda, Trefort Ágoston valósított meg.

Megalapítása[szerkesztés]

Hegedűs Károly, az Állami Középipartanoda igazgatója 35 éven keresztül
Az ipartanoda három kitűnő tanára: Vámos Dezső, Petrik Lajos és Klemp Gusztáv

Az intézmény megnyitója 1879. december 7-én volt. Hivatalos formáját 1880-ban a 16352. számú miniszteri rendelet nyomán nyerte el. Ebben így fogalmazza meg Trefort a létrehozott intézmény céljait: „A budapesti állami közép ipartanoda czélja és feladata, hogy építő-mestereket, építő-pallérokat, a gépekkel és a munka megosztásával dolgozó u. n. tömegtermelő iparágak számára pedig előmunkásokat, művezetőket és kivételkép oly szakembereket képezzen, akik kisebb ipartelepeknek, gyáraknak önálló vezetőivé is lehessenek.”[1] Az ipar igényei szerint kialakított képzési struktúrák a gépészet, az építészet és a vegyészet szakirányában kínáltak képzési lehetőséget. Az iskola első épülete a VIII. kerületi Főherceg Sándor tér (ma Gutenberg tér) 4. szám alatt volt megtalálható.

Hegedűs Károly a Középipartanoda igazgatójaként a gyakorlatiasságot tartotta a legfontosabbnak. Olyan kiváló tanárokat alkalmazott, mint Petrik Lajos, Jalsoviczky Gyula, Gaul Károly, Klemp Gusztáv, akik szakmájuk kiváló művelői voltak, jól ismerték az ipari folyamatok elméleti és gyakorlati hátterét, számos alkalommal publikálták eredményeiket.

Átszervezése[szerkesztés]

A Felső Ipariskola a József körút és a Népszínház utca sarkán (ma a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar működik benne)

1881-ben Trefort Ágoston szervezőbizottságot állított fel egy új intézmény, a Kerepesi út 9. szám alá (a valamikori Beleznay-kert helyén) kerülő Technológiai Iparmúzeum építési munkálatainak előkészítésére. Az Iparmúzeum, mely az ország egyik legnagyobb szakkönyvtárának adott helyet, 1883. június 24-én nyílt meg.

A Középipartanoda sikeres munkájának elismeréseként egyesítette Trefort az Iparmúzeummal. A két intézmény együtt közös épületbe költözött, melynek tervezője a kor elismert építésze, Hauszmann Alajos volt. Az új épületegyüttes a József körút és a Népszínház utca sarkán épült meg, megnyitása 1889. szeptember 15-én volt. Közös igazgatójának Hegedűs Károlyt nevezték ki 1884. július elsejei hatállyal, aki 35 éven keresztül látta el az intézményvezetés feladatait.

A századfordulón[szerkesztés]

A Vegyipari Középiskola (1954-től Petrik Lajos Vegyipari Technikum, majd Szakközépiskola) épülete - Thököly út 48.

Érdemei elismeréseképpen 1898-ban az iskola megkapta a „felső ipariskola” címet, új neve pedig Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola lett. A három fő szakirány a fém- és vasiparral, valamint a faiparral egészült ki. Az építész szakirány a megnövekedett érdeklődés miatt még 1902-ben kivált, és kezdetben külső telephelyként, majd önálló intézményként (mint Felső Építő Ipariskola) folytatta munkáját. Jelenleg is Budapesten, a Thököly út 74. szám alatt található. A vegyészet iránti kereslet megkövetelte egy önálló épület fenntartását, így a szakág 1912-ben ideiglenesen átköltözött a Vas utca 19.-be. 1921-ben visszaköltözött a Népszínház utcai épületébe, azonban így is egyre több jelentkezőt volt kénytelen visszautasítani. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium a problémák orvoslása érdekében helyt adott a vegyész szakosztály kérésének, és a Felső Kereskedelmi Iskola épületét (a Thököly út 48.) jelölte ki új székhelyül, amelybe végül 1940-ben költözhettek be, s önálló intézményként, Vegyipari Középiskola néven működött tovább. Az intézmény gyakorlatilag ekkor bomlott fel, összesen három jogutód szervezetre.

Jogutódai[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarországi Rendeletek Tára, 1880

Források[szerkesztés]

  • Hegedűs Károly: A Budapesti Állami Ipariskola alapításának és működésének rövid története (Pátria Nyomda, Budapest, 1896)
  • Jesch László: A Budapesti M. Kir. Állami Felsőipariskola emlékkönyve 1879-1939. (Pátria Nyomda, Budapest, 1939)
  • 125 év... Petrik Jubileumi Évkönyv (2004)
  • Petrik szelleme és magas vegyértékeink története (Természet Világa, 2013. 8. szám)
  • Kistarcsai Kalendárium 2016 - Petrik szelleme él (Kistarcsai Kulturális Egyesület, 2016)