Hazai György (turkológus)
| Hazai György | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1932. április 30. Budapest |
| Elhunyt | 2016. január 7. (83 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | turkológia, orientalizmus |
| Szakmai kitüntetések | |
| a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005) Vámbéry-díj (2007) | |
| Akadémiai tagság | MTA levelező tag 1982), rendes tag (1995) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hazai György témájú médiaállományokat. | |
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Hazai György |
.jpg)
Hazai György (Budapest, 1932. április 30. – Budapest, 2016. január 7.) magyar turkológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A török népek és a török nyelv nemzetközi hírű kutatója. 2002 és 2003 között az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektora.
Életpályája[szerkesztés]
1950-ben érettségizett, majd beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának muzeológia–orientalisztika (turkológia) szakára, ahol Németh Gyula, Ligeti Lajos és Fekete Lajos tanítványa volt. 1954-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után először aspiráns, majd 1956 és 1957 között a Szófiai Kliment Ohridszki Egyetem vendégtanára volt. Hazatérését követően a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében volt kutató. 1963 és 1982 között a berlini Humboldt Egyetemen és a Német Tudományos Akadémián tevékenykedett vendégprofesszorként. 1984 és 1990 között az Akadémiai Kiadó főigazgatója volt. 1991-ben az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Munkaközösségén kapott tudományos tanácsadói, később kutatóprofesszori megbízást. 1992-ben a Ciprusi Egyetem Turkológiai Intézetének élére került. 2002-ben az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektorává választották. Ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be.
1959-ben védte meg nyelvtudományi kandidátusi, 1967-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Az MTA Orientalisztikai Bizottságának, valamint a Magyar-Török Történész Vegyesbizottságnak lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. 2001 és 2002 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság elnöke volt. 1991-ben az Európai Akadémia (Academia Europaea), 2001-ben a Török Tudományos Akadémia (TÜBA) is felvette tagjai sorába. 1985 és 1994 között a Kőrösi Csoma Társaság elnöke volt, utána a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. A Török Nyelvtudományi Társaság (Türk Dil Kurumu) és a Török Történeti Társaság tiszteletbeli tagjává választották. 1991-ben a Kelet- és Ázsia-kutatás Nemzetközi Szövetsége főtitkára lett.
Munkássága[szerkesztés]
Kutatási területe a török népek és török nyelvek története, valamint az oszmán-török nyelvtörténeti források kiadása. Nevéhez fűződik az oszmán-török nyelvemlékek elemzési módszerének és metódusának megreformálása, amely a numerikus vizsgálati módszer bevezetéséből állt. Ezenkívül a nyelvtörténeti időszakolás (periodizáció) kritériumrendszerét alakította át.
Jelentős eredménye a turkológia bibliográfiájának megteremtése, valamint az ezt összefoglaló bibliográfiai kézikönyv kiadása. A 60-as évektől dolgozott a Tarih-i Üngürüsz kritikai fordításán, amelynek eredménye 1996-ban jelent meg.
Főbb publikációi[szerkesztés]
- Das Osmanisch-Türkische im XVII. Jahrhundert (1973)
- Vámbéry Ármin; Akadémiai, Bp., 1976 (A múlt magyar tudósai)
- Kurze Einführung in das Studium der türkischen Sprache (1978)
- Fejlődési korszaktípusok és területi variánsok viszonya a török nyelv történetében. Akadémiai székfoglaló. 1983. május 23.; Akadémiai, Bp., 1984 (Értekezések, emlékezések)
- Bibliographisches Handbuch der Turkologie (1986)
- Handbuch der türkischen Sprachwissenschaft (1990)
- Nagy Szulejmán udvari emberének magyar krónikája (1996)
- Vámbéry inspirációk / Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurus és kritikája; előszó, utószó, ford. Hazai György / Vámbéry Ármin életútja; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2009
- Ellenszélben – szélárnyékban. Memoár; Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2018[2]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Andrássy Gyula-díj (2002)
- A Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagy érdemkeresztje (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
- Vámbéry-díj (2007)
- Francia Nemzeti Érdemrend parancsnoki fokozat (2012)
- A Török Köztársaság Érdemrendje (2014)[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2018. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
- ↑ Török állami kitüntetést vehetett át Hazai György. hirado.hu, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
Források[szerkesztés]
- Festgabe für György Hazai zum 65. Geburtstag, Wiesbaden, 1997.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 492. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 443–444. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
- Élete saját szavaival a Napkút Kiadó honlapján
- Conference in Memoriam György Hazai, Andrássy Gyula University, Budapest, May 25, 2017
- Könyvtár a turkológia szolgálatában. http://www.kultura.hu/konyvtar-turkologia
- „Emléktáblát avattak Hazai György tiszteletére”, Ferencváros, 2017. május 26.. [2018. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. január 25.)
