Harangozó Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harangozó Sándor
Személyes adatok
Teljes név Koretz Sándor
Születési dátum 1913. március 6.
Születési hely Szeged,  Magyarország
Halálozási dátum 1981. július 1. (68 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Poszt csatár
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
  Magyar 1919–1946 WMFC Csepel
Válogatottság
1940 Magyar 1919–1946 Magyarország 001 0(0)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Harangozó Sándor (Szeged, 1913. március 6.Budapest, 1981. július 1.) magyar válogatott labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Eredeti neve Koretz Sándor, beceneve Huru.

Pályafutása[szerkesztés]

Labdarúgóként[szerkesztés]

Szegeden, fiatalon ismerkedett meg a labdarúgással. 1933–1934 között az FK LAFC Lučenec (szlovák), 1934–1936 között a Bohemians AFK Vršovice. 1936–tól a Szeged FC, 1941–ben Weisz-Manfréd Torna Klubban, majd 1941–1946 között a Szegedi AK balösszekötője. Az első csepeli WMFC játékos, aki válogatott meghívást kapott. Egy alkalommal lehetett a Magyar labdarúgó-válogatott játékosa.

108 év legjobb szegedi labdarúgójának szavazásán 100, a sportban szaktekintélynek számító személyiség Top 10-es listáját figyelembe véve. a megnevezett 30 focista között a 25. helyen szerepel.

Játékvezetőként[szerkesztés]

Harangozó Sándor
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz
19411962 NB I játékvezető
Nemzetközi játékvezetés
Évek Konföderáció Státusz
19471959 FIFA-tag játékvezető

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

A játékvezetésből Szegeden a Magyar Futballbírák Testülete (BT) képviselői vizsgázott. A Délmagyarországi Labdarúgó Alszövetség (DLASz) - Szeged - által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. Az MLSZ BT minősítésével 1941-től NB I-es játékvezető. Az 1958/1959 évi labdarúgó bajnokságban, hét mérkőzés vezetésével az egyik legkiegyensúlyozottabb formát mutatta. A BT főtitkárának, Balla Károlynak szakmai véleménye szerint az Év Játékvezetője címre lenne érdemes. 1962. júniusában a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) sportpolitikai indokokkal rendeletet adott ki. Az élvonalbeli játékvezetők korhatárát azonnali hatállyal 45 évben határozza meg. A határozatot az MLSZ JB kötelező módon alkalmazta. 37 játékvezetőnek (nemzetközi, nemzeti) kellett azonnal visszavonulnia. Az aktív nemzeti játékvezetést 1962-ben befejezte be.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1941. március 9. BEAC pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése Gamma FCÚjpest 2 – 1 5000
1962. március 21. Népstadion, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Budapest HonvédVasas SC 0 – 1 20 000

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

Az Magyar Labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1947-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. 1952-ben közreműködése mellett játszotta első mérkőzését az NDK válogatottja. 1955-ben az Olasz labdarúgó-válogatott– Belga labdarúgó-válogatott találkozót irányította. Az olasz sajtó véleménye szerint ő volt a mérkőzés legjobbja. A Lengyel labdarúgó-válogatott házi bírójaként 6 találkozón tevékenykedett. A nemzetközi játékvezetéstől 1959-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 9

Felkészülési mérkőzés[szerkesztés]

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Partbírók Eredmény Nézők száma
1952. szeptember 21. Wojska Polskiego/Marszałka Józefa Piłsudskiego Stadion, Varsó válogatott mérkőzés LengyelországNDK 3 – 0 25 000
1955. január 16. Vittoria Stadion, Bari válogatott mérkőzés OlaszországBelgium Zsolt István/Pósa János 1 – 0 42 000

Európa-kupa[szerkesztés]

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1956. június 17. Makszimir Stadion, Zágráb csoportmérkőzés JugoszláviaAusztria 1 – 1 30 000

A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései (1902–1929)[szerkesztés]

A Népstadion 1953. augusztus 20-án történő felavatását megelőzően már mérkőzést (felkészülési) játszottak. Május 6-án (2000-ben a kormány határozata alapján a Magyar Sport Napja) a Grosics (Gellér, 46.) – Buzánszky, Börzsey, LantosBozsik (Bányai, 61.), Kovács IBudai II (Sándor, 46.), Kocsis (Palotás, 46.), Hidegkúti, Puskás, Czibor összeállítású tizenegy felkészülési mérkőzést játszott. A játékosok beüzemelték a játékteret.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1953. május 6. Népstadion, Budapest felkészülési MagyarországSzikra Gázművek (NB II Közép csoport) 11 – 2

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzése a válogatottban[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1940. május 19. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 0  Románia barátságos -
Összesen 1 mérkőzés 0 gól

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]