Hanns Seidel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hanns Seidel
Konrad Adenauerrel (Hanns Seidel a baloldalon)
Konrad Adenauerrel (Hanns Seidel a baloldalon)
Bajorország 1. miniszterelnöke
Hivatali idő
1957. október 16. 1960. január 21.
Előd Wilhelm Hoegner(en)
Utód Hans Ehard(en)
Katonai pályafutása
Csatái második világháború

Születési név Hanns Franz Wendelin Seidel
Született 1901. október 12.[1][2]
Schweinheim
Elhunyt1961. augusztus 5. (59 évesen)[1][2]
München
Sírhely Westfriedhof
Párt CSU

Foglalkozás politikus, jogász
Iskolái Jénai Egyetem
Vallás római katolikus

Díjak
  • Bajor Érdemrend
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Gregory the Great
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanns Seidel témájú médiaállományokat.

Hanns Seidel, születési nevén Hanns Franz Wendelin Seidel (Schweinheim, 1901. október 12.München, 1961. augusztus 5.) 1955–1961 között a CSU elnöke, 1957 és 1961 között pedig Bajorország miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora és közéleti szereplővé válása[szerkesztés]

Johann Seidel kereskedő második gyermeke. Hatan voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. 1921-ben érettségizett az aschaffenburgi gimnáziumban a würzburgi, freiburgi és jénai egyetemeken tanult jogot, germanisztikát és közgazdaságtant. 1925-ben hivatalnokként kezdett el dolgozni, majd 1929 és 1940 között ügyvédként dolgozott Aschaffenburgban. Egyetemi évei alatt, Würzburgban és Freiburgban, tagja lett a helyi katolikus diákegyletnek. 1932-ben belépett a Bajor Néppártba, amely a katolikus Centrum Párt(de) bajor ága volt. (Akárcsak később a CSU a CDU-nak.)[3] Adolf Hitler és az NSDAP 1933-as hatalomra kerülése után letartóztatták, majd szabadulása után rövid időre Litvániába emigrált. Még 1940-ben hazatért és ügyvédként dolgozhatott tovább, 1940 és 1945-ben szolgált a Wehrmachtban, tartalékos hadnagyként szerelt le.

Politikai pályája a második világháború után[szerkesztés]

A második világháború lezárulta után, 1945-ben belépett a megalakuló CSU-ba. Az amerikai hadvezetés Aschaffenburg tartományi tanácsosává nevezte ki. 1946-ban a bajor tartományi parlamenti választásokon megerősítették pozíciójában. 1947 őszén pedig Hans Ehard(de) bajor miniszterelnök gazdasági államminiszterré nevezte ki. Ezt a pozíciót 1954-ig töltötte be, miután a CSU ellenzékbe került, visszaadta megbízatását. A tartományi parlamentben őt választotta pártja szóvivőnek majd frakcióvezetőnek. 1955-ben ő lett a párt elnöke. Vezetése idején jelentősen megújult a CSU. 1957-ben pedig megválasztották a tartomány miniszterelnökének.

1959 végén súlyos autóbalesetben csigolyasérülést szenvedett el, ami miatt kénytelen volt pozíciójától megválni. 1961 nyarán elhunyt.

Öröksége[szerkesztés]

A CSU 1966-ban létrejött pártalapítványa róla kapta a nevét: Hanns Seidel Alapítvány.[4] Ő adta nevét a hösbachi Hanns Seidel Gimnáziumnak is. Politikájában végig elkötelezett volt a kereszténydemokrata értékek mellett. A fiatal demokrácia fennmaradásáért külön hangsúlyt fektetett az oktatás fejlesztésére.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. A német kereszténydemokrata pártok születéséről további információk a következő tanulmányban: Székely Gábor: Kereszténydemokrácia Németországban. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  4. A Hanns-Seidel-Alapítvány története. www.hss.de/ungarn/hu/. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)

Források[szerkesztés]