Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel
A hétfokú hangsorokat (skálákat, hanglétrákat) tizenkétfokúan szemlélteti ez az ábrázolási mód. A tizenkét fok (félhang) mindegyikéhez pontosan egy hely tartozik. Jól felhasználható:
- a hangok távolságának leolvasásához egy skálán belül, és
- a különböző hangsorok összevetésére.
Példaként a C-dúr ábrázolása:
...C-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC...
Leírás
[szerkesztés]Ha egy skála (hangsor, hanglétra) hangjait csak egyszerűen felsoroljuk, akkor nem látjuk képszerűen, milyen távolságra vannak az egyes hangok egymástól.
Az itt bemutatott ábrázolási mód a tizenkétfokú hanglétra minden fokához, azaz minden „félhang” lépéshez rendel egy-egy helyet.
Az ábrázolandó hétfokú hangsor hangjait a szokott egybetűs hangmegnevezés ( „c d e f g a h” , „d r m f s l t” ) vagy pedig „x o +” stb. jelöli.
A tizenkétfokú skálának az adott hangsorban részt nem vevő hangjait egy-egy választójel vagy aláhúzás képviseli.
A példák különösebb rendszer nélkül következnek egymás után. Céljuk mindössze annak bemutatása, hogyan lehet ezt az ábrázolási módot haszonnal alkalmazni.
Példa: A zongora fehér billentyűi
[szerkesztés]…-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-… …_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_…
Alaphang, számozás
[szerkesztés]A hangsor alaphangját vagy nagybetűvel hangsúlyozzuk, vagy pedig az 1-es, esetleg a 8-as számmal jelöljük. Az is egy lehetőség, hogy az egyes fokokat végigszámozzuk.
Példa: A moll skála
[szerkesztés]…-x-xx-x-8-xx-x-xx-x-8-xx-x-xx-x-8-xx- (moll) …-x-xx-x-1-xx-x-xx-x-1-xx-x-xx-x-1-xx- (moll) …-4-56-7-1-23-4-56-7-1-23-4-56-7-1-23- (moll) …_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_ (a-moll)
Hanglétrák összehasonlítása
[szerkesztés]Ha az összehasonlítandó hangsorok alaphangjai vagy más jellegzetes helyei egymás fölé kerülnek, akkor a hasonlóságok illetve eltérések képszerűvé válnak.
Példa: A kisterc és a nagyterc
[szerkesztés]Az első és a harmadik hang távolsága a dúr hangsorban nagyobb, mint a moll skálában ( nagyterc és kisterc ).
1-23 A_hc_d_ef_g_A (a-moll) C_d_ef_g_a_hC (C-dúr) 1-2-3
Példa: Az egyházi (modális) hangnemek
[szerkesztés]Az egyházi (modális) hangsorokat lejátszhatjuk a zongora fehér billentyűin:
…-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-h… (C-jón modus = C-dúr) …-hc-D-ef-g-a-hc-D-ef-g-a-h… (d-dór modus) …-hc-d-Ef-g-a-hc-d-Ef-g-a-h… (e-fríg modus) …-hc-d-eF-g-a-hc-d-eF-g-a-h… (F-líd modus) …-hc-d-ef-G-a-hc-d-ef-G-a-h… (G-mixolíd modus) …-hc-d-ef-g-A-hc-d-ef-g-A-h… (a-eol modus = a-moll) …-hc-d-ef-g-a-Hc-d-ef-g-a-H… (h-lokriszi modus)
Példa: A mi-seberach, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll hanglétrák
[szerkesztés]A mi-seberach hangsor, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll skálák rokonságban vannak egymással:
…o-1-oo—oo-oo-1-oo—oo-oo-1-oo—oo-oo… (mi-seberach hanglétra) …o-o-1o—oo-oo-o-1o—oo-oo-o-1o—oo-oo… (spanyol-zsidó hanglétra) …o-o-oo—o1-oo-o-o1—oo-oo-o-o1—oo-oo… (összhangzatos (harmonikus) moll)
Példa: A moll skála és a dór modus összehasonlítása
[szerkesztés]A hangközök a moll hangsorban és a dór modusú egyházi hangnemben csak egy helyen, a hatodik hangnál térnek el egymástól.
…6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-… (moll) …-67-8-oo-o-o-67-8-oo-o-o-67-8-oo-… (dór modus)
Példa: Nagyszekund
[szerkesztés]Moll, dúr és a dór modus egyaránt nagyszekunddal kezdődik:
1-2 1-2 1-2 (nagyszekund) ..c_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_h (a-moll) .._ef_g_a_hC_d_ef_g_a_hC_d_ef_g_a_hC_d (C-dúr) ..f_g_a_hc_D_ef_g_a_hc_D_ef_g_a_hc_D_e (d-dór modus) 1-2 1-2 1-2 (nagyszekund)
Egy oktávon belül
[szerkesztés]Ennek az ábrázolási módnak a segítségével láthatóvá válnak az oktávon belüli szimmetriák:
Példa: A kvart és a kvint
[szerkesztés]Jól látható, hogy mind a mollban, mind a dúrban, mind pedig a dór módusú egyházi hangnemben a kvart és a kvint együtt a szimmetria központját képezi.
1----4-5----8 A_hc_d_ef_g_A (a-moll) C_d_ef_g_a_hC (C-dúr) D_ef_g_a_hc_D (d-dór) 1----4-5----8
„Alaphang, ennek tiszta-quintje és tiszta-quartja a legtöbb hangsor szilárd hangjai, legfőbb fix pontjai, un. főhangjai, alappillérei; ezeken nyugszanak már a legrégibb, un. pentatonikus hangsorok is, úgyszintén a tetrachord-, hexachord-rendszerek és számos egyházi hangsor.”[1]
Példa: A dór modus teljes szimmetriája
[szerkesztés]D_ef_g_a_hc_D (d-dór) O-oo-o-o-oo-O o-OO-o-o-OO-o o-oo-O-O-oo-o
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–K). Budapest: Győző Andor. 1935. online elérés Archiválva 2007. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben