Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hétfokú hangsorokat (skálákat, hanglétrákat) tizenkétfokúan szemlélteti ez az ábrázolási mód. A tizenkét fok (félhang) mindegyikéhez pontosan egy hely tartozik. Jól felhasználható :

  • a hangok távolságának leolvasásához egy skálán belül, és
  • a különböző hangsorok összevetésére.

Példaként a C-dúr ábrázolása:

…C-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC…

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy skála (hangsor, hanglétra) hangjait csak egyszerűen felsoroljuk, akkor nem látjuk képszerűen, milyen távolságra vannak az egyes hangok egymástól.

Az itt bemutatott ábrázolási mód a tizenkétfokú hanglétra minden fokához, azaz minden „félhang” lépéshez rendel egy-egy helyet.

Az ábrázolandó hétfokú hangsor hangjait a szokott egybetűs hangmegnevezés ( „c d e f g a h” , „d r m f s l t” ) vagy pedig „x o +” stb. jelöli.

A tizenkétfokú skálának az adott hangsorban részt nem vevő hangjait egy-egy választójel vagy aláhúzás képviseli.

A példák különösebb rendszer nélkül következnek egymás után. Céljuk mindössze annak bemutatása, hogyan lehet ezt az ábrázolási módot haszonnal alkalmazni.

Példa: A zongora fehér billentyűi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

…-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-…
…_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_…

Alaphang, számozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangsor alaphangját vagy nagybetűvel hangsúlyozzuk, vagy pedig az 1-es, esetleg a 8-as számmal jelöljük. Az is egy lehetőség, hogy az egyes fokokat végigszámozzuk.

Példa: A moll skála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

…-x-xx-x-8-xx-x-xx-x-8-xx-x-xx-x-8-xx-  (moll)
…-x-xx-x-1-xx-x-xx-x-1-xx-x-xx-x-1-xx-  (moll)
…-4-56-7-1-23-4-56-7-1-23-4-56-7-1-23-  (moll)
…_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_ (a-moll)

Hanglétrák összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha az összehasonlítandó hangsorok alaphangjai vagy más jellegzetes helyei egymás fölé kerülnek, akkor a hasonlóságok illetve eltérések képszerűvé válnak.

Példa: A kisterc és a nagyterc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első és a harmadik hang távolsága a dúr hangsorban nagyobb, mint a moll skálában ( nagyterc és kisterc ).

            1-23
            A_hc_d_ef_g_A    (a-moll)
            C_d_ef_g_a_hC    (C-dúr)
            1-2-3

Példa: Az egyházi (modális) hangnemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyházi (modális) hangsorokat lejátszhatjuk a zongora fehér billentyűin:

   …-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-h… (C-jón modus = C-dúr)
   …-hc-D-ef-g-a-hc-D-ef-g-a-h… (d-dór modus)
   …-hc-d-Ef-g-a-hc-d-Ef-g-a-h… (e-fríg modus)
   …-hc-d-eF-g-a-hc-d-eF-g-a-h… (F-líd modus)
   …-hc-d-ef-G-a-hc-d-ef-G-a-h… (G-mixolíd modus)
   …-hc-d-ef-g-A-hc-d-ef-g-A-h… (a-eol modus = a-moll)
   …-hc-d-ef-g-a-Hc-d-ef-g-a-H… (h-lokriszi modus)

Példa: A mi-seberach, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll hanglétrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mi-seberach hangsor, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll skálák rokonságban vannak egymással:

  …o-1-oo—oo-oo-1-oo—oo-oo-1-oo—oo-oo…  (mi-seberach hanglétra)
  …o-o-1o—oo-oo-o-1o—oo-oo-o-1o—oo-oo…  (spanyol-zsidó hanglétra)
  …o-o-oo—o1-oo-o-o1—oo-oo-o-o1—oo-oo…  (összhangzatos (harmonikus) moll)

Példa: A moll skála és a dór modus összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangközök a moll hangsorban és a dór modusú egyházi hangnemben csak egy helyen, a hatodik hangnál térnek el egymástól.

   …6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-… (moll)
   …-67-8-oo-o-o-67-8-oo-o-o-67-8-oo-… (dór modus)

Példa: Nagyszekund[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moll, dúr és a dór modus egyaránt nagyszekunddal kezdődik:

            1-2         1-2         1-2 (nagyszekund)
 ..c_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_h (a-moll)
 .._ef_g_a_hC_d_ef_g_a_hC_d_ef_g_a_hC_d (C-dúr)
 ..f_g_a_hc_D_ef_g_a_hc_D_ef_g_a_hc_D_e (d-dór modus)
            1-2         1-2         1-2 (nagyszekund)

Egy oktávon belül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek az ábrázolási módnak a segítségével láthatóvá válnak az oktávon belüli szimmetriák:

Példa: A kvart és a kvint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jól látható, hogy mind a mollban, mind a dúrban, mind pedig a dór módusú egyházi hangnemben a kvart és a kvint együtt a szimmetria központját képezi.

      1----4-5----8
      A_hc_d_ef_g_A  (a-moll)
      C_d_ef_g_a_hC  (C-dúr)
      D_ef_g_a_hc_D  (d-dór)
      1----4-5----8

„Alaphang, ennek tiszta-quintje és tiszta-quartja a legtöbb hangsor szilárd hangjai, legfőbb fix pontjai, un. főhangjai, alappillérei; ezeken nyugszanak már a legrégibb, un. pentatonikus hangsorok is, úgyszintén a tetrachord-, hexachord-rendszerek és számos egyházi hangsor.” [1]

Példa: A dór modus teljes szimmetriája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

      D_ef_g_a_hc_D  (d-dór)
      O-oo-o-o-oo-O
      o-OO-o-o-OO-o
      o-oo-O-O-oo-o

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon I. (A–K). Budapest: Győző Andor. 1935. on-line elérés
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap