Hangsor
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Hangsor vagy skála keletkezik, ha valamely dallam hangjait magasságuk szerint sorba rendezzük. A hangsorokat többféleképpen is csoportosíthatjuk. Vannak a modális hangsorok, amik hétfokúak. Ezeknek görög elnevezésük van. Léteznek diatonikus hangsorok is. Ezen hangsorok két foktól egészen hét fokig terjedhetnek. Az egymás melletti hangokból álló diatonikus hangsorok -chord elnevezést, míg azon hangsorok amik nem egymás melletti hangokból építkeznek (tehát nem diatonikus hangsorok) -ton elnevezést kapnak; fokukat pedig a görög számok után kapják. Egy másik csoportosítás szerint dúr és moll jellegük alapján is megkülönböztetjük őket. A kis terccel induló hangsorokat moll, míg a nagyterccel kezdődőeket dúr jellegű hangsoroknak nevezzük. A skála (hangsor) hangjait fokoknak nevezzük. Ezeket a fokokat római számokkal jelöljük. Mivel a skála nyolcadik hangja (hétfokú hangsoroknál) ugyanaz, mint az első hangja, csak egy oktávval (nyolc hanggal) magasabban, első foknak jelöljük. A skála alaphangját (első hangját) tonikának (jele:T), az ötödik hangját dominánsnak (jele:D), az alsó ötödik hangját (fölfelé számolva a negyedik hangját) szubdominánsnak (jele:S) nevezzük.....
Diatonikus (egymás mellett álló hangokból felépülő) hangsorok[szerkesztés]
- bichord (2 fokú)
- trichord (3 fokú)
- tetrachord (4 fokú)
- pentachord (5 fokú)
- hexachord (6 fokú)
- heptachord (7 fokú)
Ugrást (szekund távolságnál nagyobb hangközt) is tartalmazó hangsorok[szerkesztés]
- biton (2 fokú)
- triton (3 fokú), pl. Éliás, Tóbiás
- tetraton (4 fokú)
- pentaton (5 fokú)
- hexaton (6 fokú)
A hétfokú, diatonikus rendszer hangsorai (modusok)[szerkesztés]
- ion vagy dúr (dó-sor)
- dór (ré-sor)
- fríg (mi-sor)
- líd (fá-sor)
- mixolíd (szó-sor)
- eol vagy természetes moll (lá-sor)
- lokriszi (ti-sor)
Hangsorok képi és hangos megjelenítése[szerkesztés]
 dúr (ion)  hallhatóan
|
 természetes moll (eol) hallhatóan
|
 harmonikus moll hallhatóan
|
 cigány-moll hallhatóan
|
 dallamos moll hallhatóan
|
 dór hallhatóan
|
 fríg hallhatóan
|
 líd hallhatóan
|
 mixolíd hallhatóan
|
 lokriszi hallhatóan
|
 kromatikus hallhatóan
|
 egészhangú skála hallhatóan
|
 dúr-pentaton hallhatóan
|
 moll-pentaton hallhatóan
|
 alterált skála hallhatóan
|
 szűkített hangsor, egész–fél változat hallhatóan
|
 szűkített hangsor, fél–egész változat hallhatóan
|
 spanyol–zsidó hanglétra hallhatóan
|
 cigány-dúr / arab hangsor |
 mi seberach hallhatóan
|
A félhangokból építkező kromatikus skála:
A C-dúr skála:
C, D, E, F, G, A, H, C
|
Ez a zenei tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
