Halványbarna döggomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Halványbarna döggomba
2016-04-11 Entoloma saepium (Noulet & Dass.) Richon & Roze 611897.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sepium
(Noulet & Dass.) Richon & Roze 1880
Szinonimák

Entoloma saepium

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Halványbarna döggomba témájú kategóriát.

A halványbarna döggomba (Entoloma sepium) a döggombafélék családjába tartozó, Európában honos, erdőszéleken, réteken, kertekben rózsafélék alatt élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A halványbarna döggomba kalapja 3-10 cm széles, fiatalon kúp alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül, közepém többnyire lapos, széles púppal. Színe fehéres, halványokkeres vagy szürkés, megszáradva nem fakul. Felszíne sima, szálas, szárazon selymesen fénylő. Széle fiatalon begöngyölt.

Húsa vastag, ruganyos, színe fehéres, sérülésre narancsvörösen elszíneződik. Szaga gyümölcsös, sérülésre lisztes, íze lisztszerű.

Közepesen sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fehér, a spórék érésével rózsás, hússzínű árnyalattal.

Tönkje 5-10 cm magas és 0,5-2 cm vastag. Alakja hengeres, általában a töve felé vastagodik. Színe fehéres. Felszíne szálas, selymes.

Spórapora rózsaszín. Spórája szögletes, 5-7 csúcsú, mérete 7,5-11 x 7-10 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A mérgező nagy döggomba, az ehető tövisaljagomba (amelynek húsa sérülésre nem vörösödik) és a nem ehető ezüstszürke döggomba hasonlít hozzá.

A halványbarna döggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
Pink spore print icon.png
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos. Magyarországon gyakori.

Réteken, bozótosokban, erdőszéleken, kertekben nő, mindig rózsafélék alatt. Áprilistól júniusig terem.

Ehető, de a mérgező fajokkal való összetéveszthetősége miatt csak április-májusban érdemes gyűjteni.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]