Halásznyest

Halásznyest
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Menyétfélék (Mustelidae);
Alcsalád:	Rozsomákformák (Guloninae);
Nem:	Pekania;
Faj:	P. pennanti;
Tudományos név
	Pekania pennanti; (Erxleben, 1777)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Halásznyest témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Halásznyest témájú médiaállományokat és Halásznyest témájú kategóriát.

A halásznyest (Pekania pennanti) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a rozsomákformák (Guloninae) alcsaládjába tartozó faj.

Korábban a közeli rokon Martes nembe sorolták (Martes pennanti) néven. Egy 2008-ban lezajlott DNS-hibridizációs vizsgálat nyomán kiderült hogy a halásznyest eléggé elkülönül a Martes nem többi tagjától ahhoz, hogy külön nembe sorolása indokolt legyen, így létrehozták számára a Pekania nemet.^[1]

Elterjedése

Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. Természetes élőhelye az erdők.

Alfajai

Pekania pennanti pennanti
Pekania pennanti columbiana
Pekania pennanti pacifica

Megjelenése

A halásznyest rendkívül izmos, testalkata kissé a rókára emlékeztet. Testhossza 70–90 cm, farokhossza 30–50 cm. Szőrének színezete az esetek többségében sötét, csaknem fekete, melybe csak a háton, a fejen és a nyakon keveredik némi szürkés árnyalat. Előfordulhatnak ennél sokkal világosabb példányok is, gesztenyebarnák, sárgásbarnák és sárgásfehérek.

Életmódja

Fészekforma szálláshelyét fákra építi, gyakran 10-15 méter magasságban . A halász név egyáltalán nem utal életmódjára, hisz halászni nem tud, vadászati szokásait illetően leginkább nyusztra hasonlít.. Tápláléka rágcsálókból áll. A dögöt sem veti meg.

Szaporodása

A nőstény fán épített vackában 2 -4 kölyöknek ad életet, melyeket nagy odaadással gondoz.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2010. november 4.
Vadászgörények Archiválva 2016. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

↑ Koepfli, Klaus-Peter; Deere, Kerry A; Slater, Graham J; Begg, Colleen; Begg, Keith; Grassman, Lon; Lucherini, Mauro; Veron, Geraldine; Wayne, Robert K (2008. február 14.). "Multigene phylogeny of the Mustelidae: Resolving relationships, tempo and biogeographic history of a mammalian adaptive radiation". BMC Biology. 6 (10): 10. doi:10.1186/1741-7007-6-10. PMC 2276185. PMID 18275614.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Koepfli, Klaus-Peter; Deere, Kerry A; Slater, Graham J; Begg, Colleen; Begg, Keith; Grassman, Lon; Lucherini, Mauro; Veron, Geraldine; Wayne, Robert K (2008. február 14.). "Multigene phylogeny of the Mustelidae: Resolving relationships, tempo and biogeographic history of a mammalian adaptive radiation". BMC Biology. 6 (10): 10. doi:10.1186/1741-7007-6-10. PMC 2276185. PMID 18275614.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)

[1]